Egy kis bemutató erejéig nálunk is tiszteletét tette a minap a Sikorsky H-92-es marketing helikoptere, ami éppen kampánykörútját járja Európában. A látogatás célja egyértelmű: a Superhawk népszerűsítése a magyar hadseregben, illetve a belügyi szerveknél.

Szeptember 19-én a budaörsi repülőtéren fogadta a légirendészet és a honvédség prominens személyeit a Sikorsky féle “vándorcirkusz”. Természetesen a főszerep a H-92-es Superhawknak jutott, ami markáns kinézetével, teljesítményével, de leginkább a benne felvonultatott 21. századi technológiával mindenkit teljesen levett a lábáról. Némi marketinges felvezetés és cégtörténet után a gépet magát az amerikai gyártó veterán, AH-64 Apache pilótája John Armbrush mutatta be.

A H-92 és annak civil felhasználásra fejlesztett változata az S-92 elődjének az amerikai hadseregben igen nagy számban és sikeresen akalmazott UH-60 Blackhawk és az SH-60 Seahawk helikopterek tekinthetők. A típus 1998 decemberében repült először, s azóta már több mint 100 darab talált gazdára belőle az egész világon. A 92-es Sikorskyt előszeretettel vásárolják olajcégek, akik munkások százait szállítattják vele a tengeri olajfúró platformokra, illetve a vízimentő egységek, akik már több mentést is végrehajtottak a típussal.

A két fős legénységgel rendelkező helikopter további 20 személy szállítására alkalmas akik a helikopter jobb oldalán elhelyezett tolóajtón, vagy a gép hátsó rámpáján keresztül tudnak bejutni az utastérbe. A gép egyik különlegessége a speciálisan elhelyezett üzemanyagtartályok, amik a helikopter két oldalára lettek rögzítve, s egy esetleges földbecsapódás esetén egyszerűen leválnak a törzsről. Ennek a megoldásnak köszönhetően a gyártó az utasokat és a gépszemélyzetet teljesen elkülönítette a gyúlékony kerozintól, vagyis szerencsétlenség esetén a roncsolódó tartályokból szétfröccsenő üzemanyag nem teríti be a fülkét ezzel is nagyobb esélyt adva a túlélésre.

Az S/H-92-es természetesen a 21. századi normáknak megfelelően készült, azaz szinte mindent számítógépek ellenőriznek, amik természetesen tartják a kapcsolatot az anyacég hasonló egységeivel, aminek köszönhetően egy-egy alkatrész még a konkrét meghibásodás előtt kipostázásra kerülhet.
Az egyik kedvencem a számtalan elektronikai megoldás közül a gép aljára opcionálisan vásárolható teheremelő horog, ami a külső függesztményként szállítandó súly megemelésekor tájékoztatja a pilótát a csomag tömegéről, illetve azonnal áthangolja a repülési paramétereket a teher mozgatásának megfelelően.

Üzemeltetés szempontjából is egy rendkívül fejlett konstrukcióról beszélhetünk. A szokásos repülés előtti és utáni ellenörző procedúra után a következő lépcső az 50 repült óra utáni vizsgált, ami nem más mint a repülőtechnika alaposabb körbejárása. A legmélyebb és ezáltal a legnagyobb megbontást igénylő ellenörzést 1250 repült óránként kell végrehajtani, amivel egy négyfős csoport egy hét alatt képes végezni.

További érdekesség, hogy a S/H-92-t öt főbb modulra osztották a mérnökök. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a gép repült órák utáni ápolása modulonként is végezhető, vagyis az 1250 órás ellenőrzés egy modul átnézése után fefüggeszthető, így a gépet nem, kell hosszabb időre kivonni a repülési feladatokból. Azaz akkor ápolunk, ha van rá idő! Mindezek mellett csupán két részegység van, amire a gyártó üzemidőlimitet ír elő. Az egyik a sárkány ami 35 ezer órát mehet, a másik a forgószárnylapát készlet ami alapból 6 ezer órát üzemelhet, s ami egészen 22 ezer üzemóráig hosszabbítható. A többi berendezés állapot szerint üzemeltetendő, vagyis amíg jó, addig mehet. Ezek után pedig hihetetlen momentumént kezelendő, hogy a Sikorsky fenntartási költsége repült óránként nem haladja meg a 2000 dollárt.

Jójó, de mindez mennyibe kerülne? A kérdés jogos! Nos, bevallom őszintén konkrét árról nem esett szó a tájékoztatón. Ám figyelembe véve a versenytársakat, és az opcionális berendezések listáját körülbelül 2,5-3 milliárd forint lenne egy szerkezet, természetesen adók nélkül. Bár a Sikorsky a szándékai szerint 2011 körül tervezi a lengyelországi helikoptergyártó üzemének a beindítását, így az Unió által kivetett büntetővámok nélkül is vásárolható lesz az S/H-92.

Kinek lehet rá szüksége Magyaroszágon? Nos a hazai viszonyokat nézve a S/H-92 a belügyi szerveknek talán túl méretes lenne, hacsak nem szeretnének egy fullextrásan felszerelt elnöki különgépet, amivel Európa bármely pontja különösebb probléma nélkül elérhető.

A honvédség viszont akár potenciális vásárló is lehet, mivel a Nato anno szállítókapacitást kért a tagságért cserébe. (Persze mi Gripeneket vettünk, azaz akarom mondani béreltünk!) Ráadásul a jelenlegi Mi-8-as és Mi-17-es szállítóhelikopterek üzemidő szempontjából már erőssen a végüket járják, s ha két-három éven belül nem sikerül megoldani ezt a problémát akkor a sereg lemondhat a légierejének a szállítórészlegéről.

-Maximális hatótávolság terheléstől függően:530-610 kilométer
-Maximális sebesség:306 kilométer/óra
-Cirkáló sebesség:277 kilométer/óra
-Üres súly:7530 kilogramm
-Maximális felszálló súly:12800 kilogramm
-Szolgálati csúcsmagasság:4200 méter
-Hajtóművek:2 darab General Electric ct 7-8 A egység, egyenként 2238kW teljesítménnyel