DIS-200 KÍSÉRŐVADÁSZ:

A Szovjetunió Repülőgép-ipari Népbiztossága (Minisztériuma) 1940. október 7-én úgy döntött, hogy bombázó erőinek védelmére, megvizsgálja egy kétmotoros kísérő vadászgép fejlesztésének lehetőségeit. Nem sokkal később, November 12-én elfogatták a MiG tervezőiroda által tervezett repülőgép makettjét, de számos ponton változtatásokat igényeltek hozzá. A kért módosítások elvégzése után,1941-ben elrendelték a DIS-200 jelzést kapott vadászgép gyártását. (tovább…)

A MiG-tervezőintézet már a jól bevált MiG-21 leváltására készült, egy nagyobb teljesítményű lokátorral és korszerűbb rakétákkal felszerelt repülőgéppel. 1966-ra el is készült egy kísérleti példány, melyet a következő évben mutattak be Domogyedovóban a szakma és nyilvánosság előtt. (tovább…)

A Je-166-os repülőgép tüzelőanyag-kapacitásának növelése miatt, teljesen át kellett tervezni a sárkányszerkezet középrészét, a tüzelőanyag-rendszert és annak kifogyasztási sorrendjét vezérlő berendezéseket. Ezenfelül átépítésre került még a szívócsatorna közepén található hatalmas Mach-kúp is. (tovább…)

Az új gépbe épített két hajtómű, jelentős strukturális változtatásokat igényelt az eredeti sárkányhoz képest. Az átalakítás során némileg csökkentek a repülőgép külső méretei, továbbá karcsúsítottak a Je-152A függőleges vezérsíkján is, változatlanul hagyva annak magasságát. (tovább…)

A Mikoján tervezőirodának a repülőgép szívócsatornájának újszerű kialakítása jelentette a legnagyobb kihívást. Az addigi szovjet fejlesztésű repülőgépek esetében a levegő beömlőnyílást a géptörzs elején, vagy annak két oldalán, hátrább helyezték el. (tovább…)

A Mikoján tervezőintézetben a MiG-21-est alapul véve kezdték meg 1958-ban egy új elfogóvadász tervezését. A cél egy 3000 km/órás sebesség elérésére képes repülőgép megalkotása volt. A később a MiG-25-ben beépítésre került R-15-ös gázturbinás sugárhajtómű (mely akkoriban az egyik legnagyobb teljesítményű volt a földön) lehetővé tette, hogy a MiG-21-nél jóval nagyobb méretű Je-150 és Je-166 elérje akár a hang sebességének háromszorosát. (tovább…)

A merőben újszerű konstrukció, leginkább kiemelkedő sebességénél fogva vált volna veszélyes ellenféllé, mivel a Horten Ho-229 végsebessége elérte a 900 km/órát. A repülőgép nagy sebességét a továbbfejlesztett Jumo 004B gázturbinás sugárhajtóműveknek és könnyű építésű sárkányszerkezetének köszönhette. (tovább…)

KACSAVEZÉRSÍKOS MiG REPÜLŐGÉPEK:

Az 1960-as évek elején a nagy repülőgépgyártó cégeknél komoly viták alapjául szolgált egy zseniális aerodinamikai újítás, mégpedig a “kacsa” vezérsíkos elrendezés. A tervezők számításai alapján az ilyen jellegű szárny kialakítás, jelentős mértékben javítja a repülőgép manőverező képességét, főleg az alacsony sebességi tartományban. (tovább…)

A Northrop cég által konstruált “csupaszárnyas” repülőgépekről szóló írásainkhoz szedtem csokorba nektek néhány érdekes videót. (tovább…)

A kétszemélyes oktatógéppé átalakított V1 berepülése 1945 februárjában történt, de a teszt során katasztrófa történt: az Erwin Ziller által kormányzott repülőgép hajtómű hiba miatt lezuhant és a benne ülő pilóta az életét vesztette. A tragikus esemény hatására az oktatógép programja elakadt, mivel megsemmisült a gép egyedüli példánya. (tovább…)