A kínai gyártású MiG-21-nek, a J-7 típuscsalád harmadik generációja a J-7E, már mind avionikájában, mind aerodinamikailag egy jelentősen feljavított vadászgép lett. Ezen modifikáció fejlesztését még 1987 októberében kezdték meg, hogy alig három évvel később, 1990 májusában végrehajtsa első felszállását. 1992 júliusáig lerepülték vele az előírt berepülési programot. (tovább…)

DIS-200 KÍSÉRŐVADÁSZ:

A Szovjetunió Repülőgép-ipari Népbiztossága (Minisztériuma) 1940. október 7-én úgy döntött, hogy bombázó erőinek védelmére, megvizsgálja egy kétmotoros kísérő vadászgép fejlesztésének lehetőségeit. Nem sokkal később, November 12-én elfogatták a MiG tervezőiroda által tervezett repülőgép makettjét, de számos ponton változtatásokat igényeltek hozzá. A kért módosítások elvégzése után,1941-ben elrendelték a DIS-200 jelzést kapott vadászgép gyártását. (tovább…)

A kommunista államok közötti együttműködés keretében Kína, még 1961-ben hozzájuthatott a MiG-21 F-13-as sugárhajtóművének gyártásjogához. Bár már a Szovjetunió és Kína között nem volt felhőtlen a kapcsolat, az oroszok a hajtómű licence mellé, a MiG-21-es öt példányát is mellékelték minta gyanánt. Viszont a vadászgépek tervrajzait bölcs módon, már nem adták át. A kínaiak ennek ellenére, mégis nekiláttak a feladatnak, melynek gyümölcse a J-7-es lett. (tovább…)

A kínai Chengdu repülőgépgyár J-7 típusjellel ellátott terméke, csak a nevében tűnik ismeretlennek. A valóságban, a kiváló MiG-21-es vadászgép “reinkarnációja”. (tovább…)

A MiG-tervezőintézet már a jól bevált MiG-21 leváltására készült, egy nagyobb teljesítményű lokátorral és korszerűbb rakétákkal felszerelt repülőgéppel. 1966-ra el is készült egy kísérleti példány, melyet a következő évben mutattak be Domogyedovóban a szakma és nyilvánosság előtt. (tovább…)

A dokumentumfilm jelen epizódjával elérkeztünk a méltán hírnevet szerzett MiG-15-ös elfogóvadász történetét feldolgozó sorozat végéhez. Az öt részben taglalt típusról, így talán még azok is átfogóbb képet kaphattak, akiket kevésbé érdekelt a téma. (tovább…)

A filmsorozat IV. részében, számos archív felvételen gyönyörködhetünk a MiG-15-ös vadászgép ellenfeleiben, például a Boeing B-29-es Superfortress-ekben. (tovább…)

Volt (nem)egy roncstelep valahol Európa kellős közepén ahol szétdarabolt repülőgépek oxidálódtak az őket régen levegőbe vezérlő pilóták gyakorlatával versenyezve.
MiGnem szembetűnt ez a szomorú helyzet egy volt vadásznak aki ekkorra már vegetáriánus szakácsként próbált élni de legalábbis létezni. Hosszasan elgondolkodott, majd elővette hamuba sült Hewlett-Packard HP-41CX zsebszámitógé(pép)ét mert egy ínycsiklandozó receptet gondolt ki a gépmadár tetemek újrahasznosítására.

(tovább…)

A kínai repülőgépipar a Nanchang repülőgépgyár Q-5 Fantan típusú vadászbombázó előállításával lépett a hazai és nemzetközi fegyver piacra. A MiG-19-es továbbfejlesztésével létrehozott, de mára már elavult Q-5 Fantan az 1960-as évek második felében vált meghatározó típusának a kínai légierőnek. Főleg “alacsony” beszerzési árának köszönhetően, más országok is hadrendbe állították. (tovább…)

NANCHANG Q-5/A-5 FANTAN:

Az 1960-as évek elejére a Szovjetunió és Kína között olyannyira megromlott a “testvéri” viszony, hogy a szovjetek felfüggesztették a fegyverszállításokat. Mivel az ideológiai vitákat nem tudta a két kommunista állam elrendezni egymás között, ezért Kínának saját forrásokból kellett megoldania repülőcsapatainak ellátását, fejlesztését. (tovább…)