A MÁVAG HÉJA GYÖKEREI:

Az olasz Caproni-Reggiane cég 1938-ban készítette el annak a repülőgépnek a prototípusát, mely érdekes módon, kísértetiesen emlékeztetett az amerikai Seversky P-35-re. A kiválóan manőverező Falco (sólyom) elnevezést kapott gépek többségét, svéd illetve magyar megrendelésre gyártották, de Olaszországban is hadrendbe állították, nemcsak elfogóvadász, hanem mint vadászbombázó, illetve repülőgép-hordozón állomásozó vadászgépként is. (tovább…)

Eddig nem látott felvételeken csodálhatjuk meg az ekranoplánok fejlődéstörténetét. (tovább…)

A hazai tervezésű és építésű Levente-II. iskola- és futárrepülőgép ugyan szerényen, de beírta magát a magyar repülés történetébe. (tovább…)

A Magyar Királyi Honvéd Légierőben az 1930-as évek második felére komoly igény mutatkozott egy korszerű iskola- és futárfeladatok ellátására alkalmas repülőgép rendszeresítésére. (tovább…)

A WM–21 Sólymot a magyar Weiss Manfréd Művekben tervezték és építették. Az 1937-ben kifejlesztett csillagmotoros, kétfedelű közel-felderítő repülőgépet a Magyar Királyi Honvéd Légierő rendszeresítette és használta a második világháború időszakában. (tovább…)

AZ A-90 ORLJONOK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE:

Az ekranoplán kialakítása csónaktestű, gyakorlatilag egy repülőcsónak is lehetne, viszont szárnyfesztávolsága meglehetősen kicsi, a teljes hossz felénél némileg nagyobb. Alsószárnyas, a belépőéle 75°-os, a kilépőéle 90°-os szöget zár be a hossztengellyel. (tovább…)

Kimondottan a Szovjetunió Haditengerészetének kifejlesztett, speciális teherszállító határfelület-repülőgép az A–90 Orljonok, (Орлёнок, magyarul „sasfióka”) melyet a szovjet Központi Szárnyashajó Tervezőintézetben terveztek az 1970-es években. A gép tervezője Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev. Ez a szerkezet lett a világ legelső hadrendbe is állított ekranoplánja. A járműnek mindössze csak öt példánya épült meg. A típust 1993-ban kivonták az Orosz Haditengerészet állományából. (tovább…)

A jet-korszak beköszöntével nem csak a vadász, de a bombázó repülőgépek is komoly fejlődésen mentek keresztül. A sorozat VI. része ezt a fejlődést mutatja be az 1940-es évek végétől, egészen napjainkig. (tovább…)

A hidroplánok tervezésében és gyártásában már jelentős tapasztalattal rendelkező Georgij Berijev az 1950-es évek közepére fejlesztette ki a Berijev Be–10 vagy M–10 (NATO-kódja: Mallow) hidroplánt. Akkoriban újdonságnak számított a repülő csónakba épített gázturbinás sugárhajtómű és az erősen nyilazott szárny. (tovább…)

A filmsorozat ötödik epizódja, a szovjet vörös légierőben rendszeresített bombázó repülőgépeket mutatja be egészen a kezdetektől a második világháborúig bezárólag. (tovább…)