A MiG-15-ös vadászrepülőgép történetét feldolgozó filmsorozat III. részében betekintést nyerhetünk a kiváló típus, koreai háborúban betöltött szerepéről. (tovább…)

A Je-166-os repülőgép tüzelőanyag-kapacitásának növelése miatt, teljesen át kellett tervezni a sárkányszerkezet középrészét, a tüzelőanyag-rendszert és annak kifogyasztási sorrendjét vezérlő berendezéseket. Ezenfelül átépítésre került még a szívócsatorna közepén található hatalmas Mach-kúp is. (tovább…)

Az új gépbe épített két hajtómű, jelentős strukturális változtatásokat igényelt az eredeti sárkányhoz képest. Az átalakítás során némileg csökkentek a repülőgép külső méretei, továbbá karcsúsítottak a Je-152A függőleges vezérsíkján is, változatlanul hagyva annak magasságát. (tovább…)

Talán sokak számára ez meglepő, de az oroszoknak a “hidegháború” végéig nem volt repülőgép-hordozó hajójuk. Pedig minden valamire magára adó és “nagyhatalmi” terveket szövögető államnak mára már szinte létkérdés, hogy a tengereken is demonstrálja erejét. (tovább…)

A Mikoján tervezőirodának a repülőgép szívócsatornájának újszerű kialakítása jelentette a legnagyobb kihívást. Az addigi szovjet fejlesztésű repülőgépek esetében a levegő beömlőnyílást a géptörzs elején, vagy annak két oldalán, hátrább helyezték el. (tovább…)

A MiG-15-ös történetét feldolgozó sorozat jelen epizódjában a meghajtást szolgáló gázturbina kiválasztását és beszerzését tekinthetjük meg. (tovább…)

A legendás MiG-15 vadászgép történetét feldolgozó öt részes dokumentum filmsorozatra bukkantan az anyaggyűjtésem kapcsán. Ennek első részét ajánlom szíves figyelmetekbe. (tovább…)

A Mikoján tervezőintézetben a MiG-21-est alapul véve kezdték meg 1958-ban egy új elfogóvadász tervezését. A cél egy 3000 km/órás sebesség elérésére képes repülőgép megalkotása volt. A később a MiG-25-ben beépítésre került R-15-ös gázturbinás sugárhajtómű (mely akkoriban az egyik legnagyobb teljesítményű volt a földön) lehetővé tette, hogy a MiG-21-nél jóval nagyobb méretű Je-150 és Je-166 elérje akár a hang sebességének háromszorosát. (tovább…)

A csupaszárnyas repülőgépekről szóló írásainkhoz ajánlom szíves figyelmetekbe ezt a két dokumentumfilmet. (tovább…)

A merőben újszerű konstrukció, leginkább kiemelkedő sebességénél fogva vált volna veszélyes ellenféllé, mivel a Horten Ho-229 végsebessége elérte a 900 km/órát. A repülőgép nagy sebességét a továbbfejlesztett Jumo 004B gázturbinás sugárhajtóműveknek és könnyű építésű sárkányszerkezetének köszönhette. (tovább…)