Az egykori Szovjetunió büszkesége, a Tupoljev Tu-114-es a megjelenésével és méreteivel is lenyűgözte a nyugati szakembereket, illetve a sajtót. (tovább…)

A TUPOLJEV Tu-114 REPÜLŐGÉP FEJLESZTÉSE:

A szovjet kormány 1955 májusában adott utasítására kezdte meg a Tupoljev-tervezőiroda egy új, nagy hatótávolságú és nagy sebességű utasszállító repülőgép fejlesztését. Az új típus tervezéséhez jelentős mértékben hozzájárult a frissen kifejlesztett Tu–95 stratégiai bombázó, amelynek paraméterei éppen megfeleltek az új nagy hatótávolságú utasszállítóval szemben támasztott követelményeknek. Eredetileg a gép típusjelzése 107-es lett volna, de a Tu–104 sikerén felbuzdulva Andrej Tupoljev azt javasolta, hogy a 4-est, mint utolsó számjegyet tartsák fent az utasszállító típusoknak. (tovább…)

A PZL-106 KRUK FEJLESZTÉSE:

A volt szocialista országokban az 1960-as évek elejére szükségessé vált egy a kor követelményeinek megfelelő mezőgazdasági repülőgép kifejlesztése. Ennek hatására kezdődött el a tervezőmunka a 60-as évek közepén a varsói WSK–Okęcie vállalatnál (később: PZL Warszawa–Okęcie), amelynek célja az addigra már elavuló PZL–101 Gawron többcélú repülőgépet felváltó, kifejezetten mezőgazdasági feladatokra szánt gép létrehozása. (tovább…)

Az 1950-es évek derekára a Tupoljev Tu–104-es lett az első szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép (a brit de Havilland Comet, a kanadai Avro Jetliner és a francia Caravelle után a világ negyedik sugárhajtású utasszállító repülőgépe), a világ második sugárhajtású gépe, amelyet utasforgalomba is állítottak. (tovább…)

Manapság talán csak mosolygunk, de az 1950-es évek végén még kuriózumnak számított sugárhajtású utasszállítóval repülni. (tovább…)

A TUPOLJEV Tu-104 FEJLESZTÉSE:

Az 1950-es évek elejére a szovjet polgári légi forgalomban már érezhető volt egy nagy utaskapacitással és hatótávolsággal rendelkező sugárhajtású repülőgép hiánya. Lévén, hogy odáig csak kis befogadó képességgel rendelkező légcsavaros utasszállító repülőgépekkel rendelkeztek az oroszok. (tovább…)

A SAAB J-21R FEJLESZTÉSE:

A Saab J-21R egy korábbi svéd gyártású, a Saab J-21 kéttörzsű légcsavaros vadászrepülőgép jelentősen áttervezett változataként jött létre. Az egyetlen svéd vadászgép volt, melyet mind dugattyús motoros, mind sugárhajtású változatban hadrendbe állítottak. Vadászgépként a Svéd Légierő a J-21R jelzésű típust az 1950-es évekig használta. (tovább…)

A SUPERMARINE SWIFT PÁLYAFUTÁSA:

A Swift repüléseit szerencsétlen módon sorozatos tragédiák kísérték. Az F 1 még a rendszeresítésének évében lezuhant és katasztrófát szenvedett, sajnos ugyanez történt az F 2-vel is, amit később a helyére állítottak. A RAF a Swift összes vadászrepülőgép változatát rövid szolgálat után kivonta és a sokkal megbízhatóbb Hawker Hunter vadászgéppel váltotta fel. (tovább…)

A Fieseler Fi-156 “Storch” (Gólya) felderítő-repülőgép méltán vált híressé a fizika törvényeit meghazudtoló rövid fel- és leszállásairól. (tovább…)

A FIESELER FI-156 STORCH FEJLESZTÉSE:

A gépet Gerhard Fieseler tervezte, aki az I. világháborúban vadászrepülő, később műrepülő bajnok volt. 1930-ban a németországi Kassel-ben repülőgépgyárat alapított, ahol sport-, és speciális típusokat (műrepülő gépeket, köztük az 1934. évi műrepülő világbajnokság győztes gépét, a „Tiger”-t építették. A Fieseler-gyár mérnökei tervezték a II. világháború alatt Fi-103 típusjellel a hírhedt V-1-et, melyből 30.000 darabot gyártottak. A V-1 pilóta által vezethető változatának berepülését Hanna Reitsch, a neves német pilótanő végezte. (tovább…)