A Mil Mi–10 (NATO-kódja: Harke) egy, a szovjet katonai igények kielégítésére készített szállító helikopter, melyet 1962-ben fejlesztettek ki, a Mi–6 helikoptert felhasználva kiindulási alapnak. (tovább…)
A Boeing repülőgépgyártó nagyvállalat a 2000-es évek elején a nagy-sebességű repülések tanulmányozására létrehozta az X–43A jelzést kapott kísérleti hiperszonikus repülőgépet. A légijármű tervezett repülési sebessége nagyobb, mint a hang sebességének 7-szerese (Mach 7, 8050 km/h), repülési magassága pedig 30 000 m (vagy még több). Ez a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) Hyper-X program része volt, belevonva a fejlesztésekbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL). (tovább…)
A jet-korszak beköszöntével nem csak a vadász, de a bombázó repülőgépek is komoly fejlődésen mentek keresztül. A sorozat VI. része ezt a fejlődést mutatja be az 1940-es évek végétől, egészen napjainkig. (tovább…)
A hidroplánok tervezésében és gyártásában már jelentős tapasztalattal rendelkező Georgij Berijev az 1950-es évek közepére fejlesztette ki a Berijev Be–10 vagy M–10 (NATO-kódja: Mallow) hidroplánt. Akkoriban újdonságnak számított a repülő csónakba épített gázturbinás sugárhajtómű és az erősen nyilazott szárny. (tovább…)
A filmsorozat ötödik epizódja, a szovjet vörös légierőben rendszeresített bombázó repülőgépeket mutatja be egészen a kezdetektől a második világháborúig bezárólag. (tovább…)
Maga az A-90-es gép három hajtóműves alsószárnyas kialakítású. Ennek a gépnek is volt egy kicsinyített személyzet által vezetett modellje amelynek SM-6 volt a típusjele. (tovább…)
Aztán jött a valódi méretű KM-1 Ezt a járgányt a tervezőiroda Volga torkolatában lévő üzemében építették meg. De mivel a hely nem volt elég a hatalmas jármű számára darabokban készült majd egy szárazdokkban szerelték össze. (tovább…)
Már írtam egy ”szörnyről” ami a világ legnagyobb hidroplánja volt. Most pár hasonló ”rém” kerül sorra. A Hughes H-4 említése nem véletlen, hiszen egyetlen repülésén azon a párnahatáson repült, amire ezek a gépek eleve tervezve lettek. Ezzel le is lepleztem a témát. Igen az Ekranoplánokról lesz szó.
A lengyel légierő és civil repülő egyesületek a PWS-26-ost rendszeresítették és használták oktató és összekötő feladatkörben a legnagyobb darabszámban a két világháború között. (tovább…)
A PWS–26-ost nem sokkal a II. világháború kitörése előtt tervezték és építették a lengyel Podlasiei Repülőgépgyárban (PWS). A repülőgépet alapvetően felderítésre és a pilóta növendékek kiképzésére használták. (tovább…)