A repülés szerelmesei

Archive for the ‘Technika’ Category

szerda
feb 5,2014

A szovjet katonai vezetés a Tu–4-nél gyorsabb és nagyobb fegyverterhelésű bombázó repülőgépet igényelt. A sokrétű feladatra a Tu–16 (NATO-kódja: Badger) a Tupoljev tervezőirodában (OKB–156) által az 1950-es években kifejlesztett sugárhajtású bombázó-repülőgépben látták a megoldást. (tovább…)

vasárnap
jan 26,2014

A második világháború lezárását követően, az 1940-es évek végén a szovjet légierő részéről komoly érdeklődés és igény mutatkozott egy olyan nagy hatótávolságú bombázó repülőgép iránt, amely alkalmas az Európában és Ázsiában létesített amerikai katonai támaszpontok elérésére. Ezeken felül bevethető legyen az Egyesült Államokkal szövetséges országokban a politikai, gazdasági és ipari központok, valamint az Egyesült Államok szövetségesei flotta-csoportjainak és tengeri szállítási útvonalainak támadására. (tovább…)

vasárnap
jan 12,2014

A Berijev A–50 (NATO-kódja: Mainstay) egy szovjet gyártású légtérellenőrző repülőgép, melyet az 1970-es évek közepén terveztek. A típust a már szolgálatba állított Il–76 szállító-repülőgép alapján tervezték a hasonló feladatkörű, de korosodó és elavult Tu–126 gépek leváltására. Az első Berijev A–50 1978-ban szállt fel, majd 1984-től sorozatban gyártották és szerelték fel vele az erre szakosodott repülő-századokat. A típusnak 1992-ig összesen 40 példánya készült el. (tovább…)

vasárnap
dec 22,2013

Ezzel a kis dokumentum filmmel szeretnénk adózni a két zseniális feltaláló emlékének. (tovább…)

vasárnap
nov 24,2013

Gergelics László (később Zsédely) ejtőernyős oktató is sikeres startokat végzett a Bádogernyőjével, melyet Nagy Zoltán varrt. A Bádogernyő neve onnan ered, hogy hőlégballon-anyagból készült, ami jó nehéz, kb. 70 grammos (az átlagos fénymásolópapír 80 g/m2), és az egyik felülete alumínium-impregnálású. Ez került belülre az ernyőben, ahogy a hőlégballonokban is belül van az így képzett hőtükör. Elég kezdetleges ernyő volt, de végül is repült. Egy teljes átzsinórozással kevésbé csukódós és stabilabb startú lett. (tovább…)

vasárnap
nov 3,2013

Az új sport, a „vitorlázóernyőzés” (később siklóernyőzés) egyre terjedt az ejtőernyősök körében. Gödöllőn pezsgett a levegő az új sportág megszületése körül. A BHG Repülő Klubban (később RAIR Aero Club) Szabó Péterék 1993-ban jutottak hozzá az első igazi siklóernyőkhöz, a Nova CXC-khez, melyet Pécsett varrtak. Ezek már nem házilag varrt siklóernyők, vagy ejtőernyőből „sufnitunningolt” szerkezetek, így Péterék képesek voltak már abban az évben, órás időtartamot a levegőben tölteni. (tovább…)

vasárnap
okt 27,2013

A siklóernyőzés magyar (H)őskora:

Maroknyi lelkes titán a ’80-as évek végén Magyarországon is kísérletezett a siklóernyőzés feltámasztásával. Ekkorra külföldön már siklóernyős világversenyeket rendeztek, de a keleti-blokkon belül ebből még nem sok minden szűrődött át. Ez azonban nem vette kedvét a legtettrevágyóbb ifjú ejtőernyősöknek, hogy valami újat, jobbat próbáljanak alkotni. Szerették volna az ejtőernyőjüket az ejtőernyős ugráson kívül többre használni, lehetőleg a felszállító repülőgépet kihagyni, külföldi mintára hegyekről lerepülni, vagy vontatással felszállni. (tovább…)

szerda
okt 23,2013

A méltán híres Douglas DC-3/C-47 szovjet másolata is olyan sikeres pályafutást tudhat magáénak, mint az amerikában épített “őse”. (tovább…)

vasárnap
okt 13,2013

A Li-2 hasonlóan amerikai testvéréhez a háború utáni légiközlekedés alaptípusa lett a szocialista táboron belül. Ez hazánkban is így volt. A MASZOVLET (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) 1946-ban Li-2-es repülőgépekkel kezdett repülni belföldre (!) majd később külföldre is. Sőt a hatvanas években még sétarepülések is voltak, amíg egy katasztrófa nem történt. (tovább…)

csütörtök
okt 10,2013

Talán erről a repülőgépről lehet elmondani azt, hogy alapjaiban változtatta meg az emberek véleményét a levegőben történő utazásról. (tovább…)