A “jet-korszak” eljövetele a front-bombázók és csapásmérő repülőgépek fejlesztésében is új távlatokat nyitott. (tovább…)

A siklóernyőzés (H)őskora

1978 június 27-én három elszánt ifjú olyan kísérletre vállalkozik, amit soha előtte még senki sem tett. Felmásztak a Mieussy-től nem messze lévő hegyre, hogy onnan mindenféle merevítőszerkezetet nélkülöző repülőeszközükkel végrehajtsák a világ első három siklóernyős startját. Tettüket siker koronázza, leszállás után izgatottan mesélik egymásnak élményeiket és elhatározzák, ha csak tehetik kimennek a hegyre, hogy ismét repülhessenek. Ekkor – rajtuk kívül – még nem tudja a világ, hogy beköszöntött egy új repülő-sportág, a siklóernyőzés hajnala… (tovább…)

A grandiózus filmsorozat jelen epizódjában a frontbombázók háborús szerepvállalásába és fejlődésébe nyerhetünk bepillantást. (tovább…)

A hazai tervezésű és építésű Levente-II. iskola- és futárrepülőgép ugyan szerényen, de beírta magát a magyar repülés történetébe. (tovább…)

A Magyar Királyi Honvéd Légierőben az 1930-as évek második felére komoly igény mutatkozott egy korszerű iskola- és futárfeladatok ellátására alkalmas repülőgép rendszeresítésére. (tovább…)

A WM–21 Sólymot a magyar Weiss Manfréd Művekben tervezték és építették. Az 1937-ben kifejlesztett csillagmotoros, kétfedelű közel-felderítő repülőgépet a Magyar Királyi Honvéd Légierő rendszeresítette és használta a második világháború időszakában. (tovább…)

AZ A-90 ORLJONOK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE:

Az ekranoplán kialakítása csónaktestű, gyakorlatilag egy repülőcsónak is lehetne, viszont szárnyfesztávolsága meglehetősen kicsi, a teljes hossz felénél némileg nagyobb. Alsószárnyas, a belépőéle 75°-os, a kilépőéle 90°-os szöget zár be a hossztengellyel. (tovább…)

Kimondottan a Szovjetunió Haditengerészetének kifejlesztett, speciális teherszállító határfelület-repülőgép az A–90 Orljonok, (Орлёнок, magyarul „sasfióka”) melyet a szovjet Központi Szárnyashajó Tervezőintézetben terveztek az 1970-es években. A gép tervezője Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev. Ez a szerkezet lett a világ legelső hadrendbe is állított ekranoplánja. A járműnek mindössze csak öt példánya épült meg. A típust 1993-ban kivonták az Orosz Haditengerészet állományából. (tovább…)

A Mil Mi–10 (NATO-kódja: Harke) egy, a szovjet katonai igények kielégítésére készített szállító helikopter, melyet 1962-ben fejlesztettek ki, a Mi–6 helikoptert felhasználva kiindulási alapnak. (tovább…)

A Boeing repülőgépgyártó nagyvállalat a 2000-es évek elején a nagy-sebességű repülések tanulmányozására létrehozta az X–43A jelzést kapott kísérleti hiperszonikus repülőgépet. A légijármű tervezett repülési sebessége nagyobb, mint a hang sebességének 7-szerese (Mach 7, 8050 km/h), repülési magassága pedig 30 000 m (vagy még több). Ez a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) Hyper-X program része volt, belevonva a fejlesztésekbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL). (tovább…)