A magyar légierő a trianoni békeszerződés értelmében csak rejtve működhetett, egészen 1938. végéig. Vitéz Horthy Miklós kormányzó 1939. január elsejei hatállyal önálló fegyvernemmé nyilvánította, az akkor létrejövő Magyar Királyi Honvéd Légierőt. A megalakult légierő parancsnokává vitéz Háry László /1891-1952/ repülő ezredest nevezte ki.

1930-ban a “rejtett légierő” tagjai részére egyenruhát rendszeresítettek, amelynek fazonja és színe is elütött a földi fegyvernem ruházatától. A légierő tisztjei és altisztjei részére, egyenruházatukhoz, oldalfegyverként, dísztőrt is rendszeresítettek, melyet díszövön hordtak.

A DÍSZTŐR LEÍRÁSA:

A repülőtiszti- és altiszti tőr szúrófegyver, amelynek fő részei:

– penge

– markolat

– hüvely

A penge anyaga nemesített acélból készült. Elülső oldalán cizellálva van a magyar Szent Korona, a hármashalom és a turulmadár. A penge hátoldala sima. A markolat keresztvasára van illesztve a kiterjesztett szárnyú turulmadár. A tőr markolata általában fából vagy bakelitből készült, melynek a végén egy turulfej látható. A tőr hüvelye a pengét rejti és védi. A hüvely külső oldalán látható Magyarország címere babér, illetve cserkoszorú között.

A tiszti állomány aranyozott, a tiszthelyettesek pedig ezüstözött dísztőrt hordtak. A tőr felcsatolására fekete díszöv szolgált, amelynek a közepén elöl övcsat kapcsolódik. Az övcsat felirata: ” Istennel Hazáért “. Az altisztek bőrövön viselték a dísztőrt.

A repülőtiszti dísztőrt 14 évig /1930-1944/ között gyártották, illetve hordták.

Készítöi: Kozák, Mészáros Lajos voltak.

Bp. és koronás címer mesterjegyei is láthatók a pengén, illetve sorszámozott példányok találhatók a gyűjteményekben, múzeumokban, családi hagyatékokban.

A dísztőr méretei:

teljes hossza: 380 mm.

hüvely hossza: 245 mm.

tőr tömege: 470-500 g.

hüvely tömege: 200 g.