Azzal gondolom, már mindenki tisztában van, hogy a belsőégésű motorok és hajtóművek nagyon alacsony hatásfokkal működnek. A közvélemény nyomására és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt, a nagyobb autó-, és motorgyártó cégek az Otto-motoroknál a katalizátort, Diesel-motoroknál a koromszűrőt építik be járműveikbe. De mi a helyzet a repülőgépeket mozgató gázturbinákkal?
A következő cikksorozattal, szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy mi, emberek is csupán örökségül kaptuk földünket, nem pedig egy “életre”, ezért igyekezzünk megőrizni és tovább adni utódainknak is!
“…A Levegő Munkacsoport szerint a repülés az egyik leginkább környezetszennyező közlekedési mód. Ezt állapították meg uniós vizsgálatok mind az egy utasra és az egységnyi szállított teherre nézve. A szennyezési jogokkal tavaly óta kereskedhetünk, ám az egyik legnagyobb közlekedési eredetű kibocsátót, a légi közlekedést kihagyták a stratégiából. A Levegő Munkacsoport szerint pedig hiába tartjuk kordában az ipart, ha a repülők szabadon szennyezhetik a levegőt,
Úgy vélik, a rendszer kiterjesztése elengedhetetlen, és emellett meg is kellene adóztatni a légitársaságokat. A világ összes közlekedési eredetű szén-dioxid kibocsátásának tizenkét százalékát írják a légi járművek számlájára. A felmelegedésért felelős szén-dioxidon kívül jelentős mennyiségű szén-monoxid és többféle nitrogén-oxid is távozik, ami rendkívül agresszív lévén az ózonréteg vékonyodásához járul hozzá. A legújabb külföldi kutatások pedig már arra is rámutattak, hogy a kerozin égése során felszabadult víz, amit a földről kondenzcsíkként látunk, szintén beleavatkozik a természetes magas légköri folyamatokba. Így olyan magasságban is felhő képződik, ami arra egyébként nem jellemző, ez viszont megemelheti a légkör hőmérsékletét, mintegy erősítve az üvegházhatást.
Elképzelni is nehéz, de a repülőgépek évente 150 millió tonna vizet hagynak a magasban – magyarázta Simon Gergely, a szervezet munkatársa. Hozzátette, csak Budapesten a lakossági fűtés szennyezéséhez képest a légi közlekedés kétharmadnyi szén-monoxidot enged a levegőbe, nitrogénoxidokból pedig évente 880 tonnát bocsátanak ki a hajtóművek. Simon elmondta, a repülőterek környékén jól mérhetőek ezek a légszennyező anyagok. A lakókra közvetlenül a le-és felszállás, valamint a földi mozgások jelentenek fokozott terhelést, a repülőgépek akár tíz kilométeres körzetében mindenhol erősen szennyezett a levegő. Ezt a helybeliek azonban nem mindig érzik, mert ezek a gázok már olyan k
is mennyiségben is károsíthatják az egészségünket, amikor még nem is érezzük a szagukat, sőt egyesek szagtalanok, így sokan nem is tudják, milyen egészségkárosító hatásnak vannak kitéve. Párás időben azonban az üzemanyagot, a kerozint már érezhetjük a környéken…”
No, mit szólsz hozzá?