Az előző írásomban eléggé elkalandoztam, meg amúgy is bömböl a Pink Floyd, szóval visszatérek a kiválasztott maketthez.
Íme:Ez a szörnyűség (mármint maga a makett, a típusért odavagyok) egy 1976-os lengyel ’Mikro72’ cég által gyártott 2. világháborús repülőgép.

Pár szó a gépről: 1933-ban kezdték tervezni, 35-ben szállt fel először. Típusa RWD-14, LWS Czapla néven ismert, S. Rogalski és J. Drewieki által tervezett egyfedeles felsőszárnyas repülőgép. A Lengyel Légügyi Minisztérium 65 darabot rendelt a gépből, melyet a Lublin Repülőgépgyárban kezdtek el gyártani, először havi 8 darabot, később növelve a gyártókapacitást 1 repülőgép/napra. A megrendelt gépek 1939 február 28-ra készültek el. A szériagépeket, az RWD-14b változatot ’LWS Czapla’-nak is hívták. A Czapla 1939 augusztusára vált bevethetővé. A háború kitörésekor a német megszállás alatt a Czapla-k felderítő feladatokat hajtottak végre és tartották fent a kapcsolatot a főhadiszállás és a lengyel csapatok között.

Két személy foglalhatott helyet egymás mögött a törzsben, a hátul ülő gépágyút is kezelhetett. Merev, be nem húzható főfutókkal és farokfutóval rendelkezett. Szárnyfesztávja majd’ 12 méter, hossza 9 méter, magassága 3 méter volt.Üres súlya egy átlagos mai autóénak felel meg, 1225 kg. Feltöltött súlya 1700 kg, hasznos teher 475 kg volt. Erőforrása egy 9 hengeres léghűtéses csillagmotor 470 lóerővel. Típusa: PZL G-1620B Mors-II. Ezzel a motorral maximum 250 km-es sebességre volt képes, utazósebessége 230 km/h volt. Hatótávja 675 km, szolgálati csúcsmagassága 5100 méter, emelkedőképessége 6.1 m/s. Manapság igazi élményszámba menne! Fegyverzete egy fix beépítésű előretüzelő 7.92 mm-es gépágyú, és hátul a megfigyelőnek egy 7.7 mm-es Vickers K hátratüzelő gépágyú.

A makettről: Mint azt a képek is bizonyítják, nem egy Tamiya minőségről van szó, egyszerű, doboz, többnyelvű leírás, szerintem elég átlátható ábrák az összerakáshoz. A makett pozitív panelekből áll, össz-vissz 30 db elem. Nem semmi A panelekről annyi sorját reszeltem le, mint amennyi még egy ilyen gép öntésére elég volna! Brutálisan sok, de hát 76-ot írunk egy noname cégnél… Matricát is kapunk pár darabot, nem számítok csodákra, de volt már dolgom lengyel és cseh matricákkal, állíthatom, hogy bátran használhatók, nem esnek szét felrakáskor.

Eleinte a sorjázással foglalkoztam, az előzetes összeillesztési próbáknál kiderült, hogy bizony nem nélkülözhetem az Italeri által gyártott Putty-t (Revellnél Plasto). Lesz dolgom vele bőven, de az a jó az ilyen makettekben, hogy a kevés elem és az egyszerű összerakás végett öröm lesz megépíteni, a festésről nem is beszélve!
Ennyi lenne az első részben, legközelebb már az összerakásról írok, a harmadik részben pedig a festés és matricázás, szépítgetés lesz a téma.
Remélem mindenkinek tetszeni fog, a makettjeimet nem kiállításra csinálom, kizárólag a vitrinembe kerülnek, feltéve ha úgy sikerül, hogy megéri kirakni.