A SUGÁRHAJTÓMŰ FEJLESZTÉSE: ( Folytatás! )

1939-ben a sikeres fékpadi próbák a minisztériumot is meggyőzték a kísérletek eredményességéről és megrendelték a “W1” típusú, már repülőgép mozgatására is alkalmas hajtómű megtervezését. 1940-ben megrendelés érkezett a “W2” nagyobb teljesítményű sugárhajtóműre és ezzel egyidejűleg a Légügyi Minisztérium megrendelte a “Gloster Aircraft Company” cégtől a “Gloster E.28/39” kísérleti repülőgépet is, melybe az új hajtóművet kívánták beépíteni. A minisztérium ettől kezdve a gyártást kivette a társaság kezéből, és a “Power Jets Ltd.” céget a továbbiakban csak kísérleti intézetnek tekintette.

A hajtómű gyártását a “Rover Company” és a “British Thomson-Houstonnak” adták át, melyeknek a  turbófeltöltők építésében szerzett tapasztalatuk révén, már nagy rutinra tettek szert kompresszorok és turbinák tervezésében és gyártásában. Az égőkamrákban a tökéletes és folyamatos égéssel kapcsolatos problémákat a “Shell” egy új porlasztójával sikerült megoldani. 1941. áprilisában megkezdődtek az első földi gurulópróbák a “Gloster E.28/39”-el, majd egy “W1” hajtóművel felszerelt repülőgép, első 17 percig tartó sikeres repülését is végrehajtotta 1941. május 15-én. A sikernek híre ment, és az első sugárhajtóművek egyikét az Egyesült Államokba szállították kipróbálás és továbbfejlesztés céljából. Whittle-t azonban a megfeszített munka és a ránehezedő óriási felelősség megviselte, idegei felmondták a szolgálatot.

A fejlesztési munkálatokhoz 1942-ben kapcsolódott a Rolls-Royce gyár is. A második “E.28/39” jelzésű prototípus elérte a 430 mph (692 km/h) sebességet 15 000 láb (4500 m) magasságban. Elkezdték az új “W2B” hajtómű tervezését, amely már egyenáramú égésterekkel rendelkezik. Októberben sikeresen szállt fel először az amerikai “Bell P-59 Airacomet” “GEI-A” hajtóművekkel, mely a “General Electric” által gyártott jelölése a Whittle tervezte “W1”-nek.

1943-ban bemutatták a kísérleti repülőgépet Churchillnek. Whittle javaslata, hogy a teljes gázturbina fejlesztést államosítsák. Ennek eredménye, hogy a  további hajtóműgyártást és fejlesztést a Rolls-Royce veszi át. A módosításoknak köszönhetően, az újabb és újabb hajtóművek tolóereje és élettartama folyamatosan nő. Az első már sorozatgyártásra szánt vadászrepülőgép, a “Gloster Meteor”, W2/500 hajtóművekkel száll fel először novemberben.

1944. májusától az első szériában gyártott Meteorokat a RAF hadrendbe állítja, Whittle azonban márciustól augusztusig kórházba kerül a megfeszített munka miatti kimerültségtől. Whittle októberben repülhetett először a “Power Jets” gyártotta “W2” hajtóművekkel épített Meteorral, 1945. januárjában lemond a “Power Jets” éléről, miután államosították a céget. A sugárhajtómű és Whittle útja innentől kezdve szétváltak.

Whittle 1948-ban vonult nyugállományba a RAF-tól és még ebben az évben a király lovaggá ütötte. Az 1950-es években különböző légügyi társaságoknál vállalt tanácsadói posztokat Angliában. Később az Egyesült Államokban tanított hosszú ideig és miután 1976-ban megházasodott, feleségével végképp Amerikában telepedett le. 1996-ban halt meg amerikai otthonában, tüdőrákban.

Forrás: wikipedia