A MIL MI-28 HARCI HELIKOPTER FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

A volt Szovjetunió hadvezetése az 1970-es évek elején “kérte” helikopter konstruktőreit, hogy tervezzenek szárazföldi csapatai támogatására, egy kifejezetten a NATO páncélosainak leküzdésére specializált forgószárnyast. A nemes feladatra, az addigra már nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező Mil helikoptergyártó jelentkezett.

A Mi-28 “Havoc” kifejlesztése nem sokkal a Mi–24 “Hind” harci helikopter rendszerbe állítását követően, már 1972-ben megkezdődött a Mil-tervezőintézetben. A Mi–24-esen alapuló új helikopterrel kapcsolatban több koncepció is született. Az első modell még erősen hasonlított a Mi–24-re, azzal az eltéréssel, hogy elhagyták a gép deszantterét. Készült előzetes tanulmány még egy olyan helikopter változatról is, amelynél a hajtóműveket kétoldalt, a szárnycsonkok végeire szerelték volna fel, a főrotorok tandem elrendezésűek lettek volna, kiegészítve a törzs végére épített tolólégcsavarral. Számos koncepció és tanulmányterv után végül 1977-ben az egyszerűbb, hagyományos kialakítású változat mellett döntöttek, mely már nem sok mindenben hasonlított a kiindulási alapot szolgáltató Mi–24-es helikopterhez.

1981-ben az “illetékes elvtársak” jóváhagyták a gép előzetes terveit, mely rögzítette a konstrukció alapvető jellemzőit. Az első, 012 oldalszámú prototípus 1982. november 10-én repült először, majd 1983-ban elkészült a második, 022 oldalszámú tesztpéldány is. 1984-ben fejeződött be az állami berepülési program első szakasza, de 1984. októberében a Szovjet Légierő vezetése a műszakilag fejlettebb és érettebbnek látszó Ka–50-et választotta a majdan rendszeresítendő új harci helikopternek. Mindeközben a Mi–28-as helikopter fejlesztése ennek dacára is tovább folytatódott, de a korábbiaknál már kisebb intenzitással. 1987. decemberében a Rosztvertol vállalat döntést hozott arról, hogy Rosztovban megkezdik a gép szériában történő gyártását.

A sorozatgyártásra szánt Mi–28A változat, 1988. januárjában emelkedett először a levegőbe. Ezt a prototípusoktól eltérően, már erősebb hajtóművekkel szerelték fel. A hagyományos, háromtollú faroklégcsavart pedig az “X-elrendezésű”, csendesebb farokrotorra cserélték. Ezt a változatot mutatták be először a nemzetközi publikumnak is, az 1989. júniusában megrendezett párizsi repülőgép-kiállításon. 1991-re készült el a Mi–28A második példánya. A Mi-28A gyártását a két elkészült példány után felfüggesztették, mert a gép nem volt versenyképes a Ka–50-el szemben. A “Havoc” jelentős hátránya volt még a konkurens típussal szemben, a minden időjárási viszonyok közötti bevethetőségének hiánya.

A Mi–28-as program megmentése érdekében a Rosztvertol 1990-ben aláírt egy megállapodást Irakkal a helikopter eladásáról. Erre a célra elkészítették a Mi–28 exportváltozatának, a Mi–28L-nek a terveit. Az Iraknak szánt kivitelt azonban meghiúsította az Öbölháború.

(Folytatjuk!)

Forrás: wikipedia