A BRISTOL MERCURY REPÜLŐGÉP CSILLAGMOTOR TÖRTÉNETE:

Ezt a kifejezetten repülőgépek meghajtására hajtóművet a Bristol Aeroplane Company 1925-ben fejlesztette ki a Bristol Jupiter csillagmotor utódaként, tervezője Roy Fedden volt. Eleinte az új motor iránt nem volt komoly érdeklődés, de a brit Légügyi Minisztérium bölcs előrelátással mégis finanszírozta három prototípus megépítését. A várakozásokat később igazolva, a Mercury ugyanolyan sikeres lett, mint elődje. A Mercury építéséhez felhasználták az előd Jupiter több részegységét. Ugyan a hengerek löketét 25 mm-el csökkentették, de az állandó üzemű feltöltő alkalmazásával a kisebb hengerűrtartalom mellett nagyobb teljesítményt sikerült elérni. A Jupiterhez képest az üzemi fordulatszáma is megnövekedett, ezért reduktort kellett alkalmazni, ami magával vonta a motoregység tömegnövekedését.

A BRISTOL MERCURY ALKALMAZÁSA:

A Nagy-Britanniában kifejlesztett egykoszorús, mechanikus felöltővel ellátott kilenc hengeres csillagmotort az 1930–1940-es évek több brit repülőgépén alkalmazták. A Mercury sikerét bizonyítja, hogy licenc-változatát Lengyelországban és Svédországban is sorozatban gyártották.

A Mercuryt kisebb átmérője miatt, az elődtől eltérően, főleg vadászrepülőgépekbe szánták. Először a Gloster Gaunlet, majd a Gloster Gladiator vadászrepülőgépekbe építették be. Bár a bombázó repülőgépekbe korábban a Mercurynál nagyobb Bristol Pegasus motorokat szerelték be, később, ahogy a Mercury újabb típusváltozatainak (XV és XX) a teljesítménye nőtt, a motor megjelent más feladatkörű repülőgépeken is, így például a Bristol Blenheim könnyű bombázón, vagy a Westland Lysander felderítő- és futárrepülőgépen. Nagy-Britannián kívül licenc alapján gyártotta a lengyel PZL és a svéd Nohab vállalat is. A lengyel gyártású változatot a PZL P.11 vadászrepülőgépen, a svéd változatot a svéd légierő Gloster Gladiator vadászrepülőgépein és a Saab 17 zuhanóbombázón alkalmazták.

A BRISTOL MERCURY XV. CSILLAGMOTOR FŐBB ADATAI:

-Típus: kilenc hengeres, feltöltött, léghűtéses csillagmotor
-Szelepek száma: hengerenként négy db (kettő–kettő db szívó és kipufogó szelep)
-Keverékképzés: Claudel–Hobson karburátor, automatikus feltöltés- és keverékszabályozás
-Üzemanyag: 87, vagy 100-as oktánszámú repülőbenzin
-Feltöltő: mechanikus, egyfokozatú centrifugálkompresszor
-Kenési rendszer: olajteknő nélküli kialakítás, fogaskerekes kenőolaj-pumpa
-Furat: 146 mm
-Löket: 165 mm
-Hengerűrtartalom: 24,9 l
-Száraz tömeg: 485 kg
-Maximális teljesítmény: 625 kW (840 Le) 87-es oktánszámú repülőbenzinnel, 740 kW (995 Le) 100-as oktánszámú repülőbenzinnel
-Kompresszióviszony: 7
-Fajlagos teljesítmény: 1,53 kW/kg
-Fajlagos üzemanyag-fogyasztás: 0,61 kg/kW·h

FŐBB TÍPUSVÁLTOZATAI:

-Mercury VII – 625 kW (840 Le) maximális teljesítménnyel (2750 1/perc fordulatszámon);
-Mercury XV – 625 kW (840 Le) maximális teljesítménnyel (2750 1/perc fordulatszámon, 4270 m-es magasságon, 87-es oktánszámú repülőbenzinnel), 740 kW (995 Le) (2750 1/perc fordulatszámon, 2820 m-es magasságon, 100-as oktánszámú repülőbenzinnel);
-Mercury XX – 650 kW (870 Le) maximális teljesítménnyel (2650 1/perc fordulatszámon, 1370 m-es magasságon).

Forrás: wikipedia