Talán kevesen hallottak róla, de a holland Fokker repülőgépgyár is készített a német Messerschmitt Bf-110 és az angol De Havilland “Mosquito” típusokhoz mérhető nehéz, kétmotoros vadászrepülőgépet. Ez a repülőgéptípus a keresztségben a Fokker G.I nevet kapta.

A típus ugyan gyártásba került még a második világháború kitörése előtt, de a harcokba túl későn kapcsolódott csak be, amikor Hollandia sorsa már eldőlt. A szolgálatba állított néhány repülőgéppel még sikerült pár légigyőzelmet kiharcolni, de azután kivonták a hadrendből. Az épségben megmaradt példányokat gyakorló repülőgépként sorozták be a német Luftwaffe állományába.

A FOKKER G.I FEJLESZTÉSE:

A Fokker G.I-et 1936-ban kezdte tervezni a Fokker főmérnöke, Dr. Schatzki a gyár magán kezdeményezéséből. A repülőgépnek a “jachtkruiser”, nehéz vadászrepülőgép vagy légi cirkáló szerepet szánták, mely képes kivívni az ellenség fölötti légi fölényt és bombázóként is bevethető. Ez a feladat a maga idejében fontos szerepet játszott be Giulio Douhetnek a légierőről megfogalmazott elméletének megfelelően. A Fokker G.I kétmotoros, kettős törzs kialakítású repülőgép lett, melynek központi gondolájában foglalt helyet a két vagy háromtagú személyzet: a pilóta, rádiós-navigátor-faroklövész vagy egy bombázó. Fegyverzetét egy 23 mm-es “Madsen” ikergépágyú és két 7,9 mm-es géppuska (később nyolc géppuska) alkotta a gép orrában, illetve a hátsó lőállásban.

A Fokker G.I fő feladata mellett a földi célpontok elleni támadásra is alkalmas volt, így használhatták könnyű bombázóként is: egy 400 kg-os vagy két 200 kg-os illetve 10 darab 26 kg -os bombával lehetett a gépet felszerelni. Hihetetlennek hangzik, de a tervezés és az első prototípus legyártása csak hét hónapot vett igénybe. Az 1936. évi párizsi légi bemutatón a típus megjelenése még első felszállása előtt komoly feltűnést keltett. A kiállításon a repülőgép a szürke-sárga színekben, a spanyol köztársaság felségjelével jelent meg, mivel ez volt az első export megrendelés.

A FOKKER G.I KIALAKÍTÁSA:

Mint minden Fokker repülőgép akkoriban, ez is vegyes szerkezettel készült: a központi gondola eleje és a farokszerkezetet tartó kettős törzs hegesztett keret köré épült fel és alumínium lemezzel lett burkolva. A gondola hátsó része és a szárny rétegelt lemezzel borított faszerkezet volt. Ugyanezt a technikát alkalmazták a Fokker sikeres utasszállító repülőgépein is. 485 kW (650 LE) teljesítményű Hispano-Suiza 14AB-02/03 motorokkal hajtott G.I prototípus 1937. március 16-én szállt fel először Karel Toman-Mares vezetésével az eindhoveni repülőtérről. A további próbarepülések többségét Emil Meinecke hajtotta végre. Az új gép első repülése hibátlanul sikerült, de egy későbbi próbarepülés alkalmával felrobbant a motor feltöltő kompresszora, ami csaknem a repülőgép megsemmisüléséhez vezetett. Az esemény után azonnal lecserélték a Hispano-Suiza motorokat, a 559 kW (750 LE) teljesítményt nyújtó Pratt & Whitney SB4-G “Twin Wasp Junior” csillagmotorokra.

(Folytatjuk!)

Forrás: wikipedia