Miután a lengyel repülőgépipar az 1950-es évek közepétől megkapta a Jak-12M dokumentációját és gyártásjogát, 1956-tól megkezdte annak hazai gyártását. A PZL repülőgépgyár mérnökei, Stanislaw Lassota vezetésével hozzáfogtak a Jak-12M típust alapúl véve, annak továbbfejlesztéséhez, módosításához. Ennek a fejlesztésnek eredményeként született meg a PZL-101 Gawron ( Holló ) repülőgép.

FEJLESZTÉSE:

A Gawron fejlesztésénél célul tűzték ki, hogy a kiindulási alapot szolgáltató Jak-12 futárgépből, egy nagyobb terhelhetőségű, vegyes rendeltetésű ( futár-mezőgazdasági-mentő ) repülőgépet alkossanak. A mezőgazdasági változatnál, az első üléssor mögé egy 800 literes vegyszertartályt építettek be. Mivel a beépítésre került tartály túl magas volt, ezért a gép ” púposra ” sikeredett. Emellett a súlypontja hátra ” vándorolt “. Ezt úgy sikerült kompenzálni, hogy a szárnyait áttervezték és kismértékben nyilazták, végeikre áramlás javító szárnyvégzáró lapokat szereltek. Az új változatnál növelték a tüzelőanyag-tartályok befogadóképességét. A megnövekedett felszállósúly miatt a gép futóművét is átépítették, megerősítették és bekötése hátrább került. A súly csökkentése érdekében a gép avionikája, csak a legszükségesebb műszereket tartalmazta. A légcsavar meghajtására az Ivcsenko AI-14 csillagmotor lengyel változatát építették, PZL AI-14 néven.

A Gawron prototípusának első felszállására 1958. április 14.-én került sor, Mieczyslaw Milosz tesztpilótával a kormány mögött. A gép szériagyártását a PZL cég, Varsóban indította el, még 1960.-ban.

A folyamatos fejlesztések eredményeként 1962-ben megszületett a PZL-101A. Az alapváltozathoz képest korszerűbb avionikát, megemelt pilóta-üléseket kapott. Ezenkívül visszakerült a jobb oldali ajtó, amit a korábbi változaton elhagytak a felszállósúly csökkentése miatt. 1965-ben került bevezetésre a PZL-101B. A legfontosabb változtatások érintették, a gép sárkányát ( a mezőgazdasági változat már nem volt ” púpos ” ), illetve megnövelték a motor szívócsövéhez vezető levegőbeömlő nyílás méretét.

A Gawron sorozatgyártása 1968-ig tartott, mely időszak alatt a PZL gyár szerelőszalagját 325 példány hagyta el. Ezek megosztása a következő volt: 215 db. kétüléses mezőgazdasági, 78 db. négyüléses futár és 32 db. légi-mentő kivitelben készült.

SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA:

A gép hagyományos felépítésű és kialakítású, felső-szárnyas típus. Törzse: acélcső vázszerkezet, elöl dural, hátul vászon borítással. Szárnya: két-főtartós, dúcokkal merevített fémszerkezet, vászon borítással és teljesen mechanizált kivitelben. A szárnyakban kapott helyet, egy-egy 90 literes tüzelőagyag-tartály. A hatótávolságának növelésére 95 literes póttartályok függeszthetők a szárnyakra. A 800 literes vegyszertartály a géptörzs tetején tölthető A szóróberendezés meghajtását biztosító szélturbina, szintén a törzs felső részén lett elhelyezve. A szórási távolság szélessége, a repülési magasság függvényében, 30-70 méter között változhat.

FÖBB ADATAI:

  • Fesztáv: 12.68 m
  • Hossz: 9.0 m
  • Magasság: 3.12 m
  • Szárnyfelület: 23.8 négyzetméter
  • Üres tömeg: 964 kg
  • Maximális felszállótömeg: 1660 kg
  • Hasznos teher: 500 kg
  • Hajtómű ( motor ): 1 db. Ivcsenko AI-14R kilenchengeres léghűtéses csillagmotor
  • Felszálló teljesítmény: 260 Le
  • Névleges teljesítmény: 220 Le
  • Utazó sebesség: 120 km/h
  • Maximális sebesség: 170 km/h
  • Leszálló sebesség: 50 km/h !!!
  • Emelkedőképesség: 2.5 m/s
  • Utazómagasság: 3380 m
  • Hatótávolság: 240 km
  • Felszállási és kigurulási úthossz: 100 m

A Gawron mintegy 143 példányát exportálta a lengyel gyár. A típus legnagyobb üzemeltetői Lengyelországon kívül, Bulgária és Magyarország voltak, de vásárolt még Ausztria, Finnország, Spanyolország, India és Törökország is. Magyarországon több mint 30 darabot rendszeresítettek ebből a sokoldalúan és egyszerűen üzemeltethető repülőgépből. Hazánkban, még napjainkban is található néhány üzemképes példány.

Forrás: Wikipedia