A SUPERMARINE SWIFT TÖRTÉNETE:

A Supermarine Swift-et úgynevezett “szuper-elsőbbségi” gyártással rendelték meg Sir Winston Churchill stratégiájának megfelelően, aki 1951-ben, amikor is a NATO és a Varsói szerződés közötti hidegháborús feszültség különösen kiéleződött, és 1950-ben kitört a koreai háború, ismét miniszterelnöknek választották. Az első sorozatban gyártott változatból, a Swift F Mk 1-ből mindössze csak 18 példány készült. Első repülésükre 1953-ban került sor, és az F.1 1954 februárjában került rendszeresítésre a RAF első nyilazott szárnyú repülőgépeként. Ezt a típust a 33,4 kN tolóerejű Avon 109 sugárhajtómű hajtotta, mely két 30 mm-es ADEN gépágyúval volt felfegyverezve.

A második sorozat repülőgépei az F Mk 2 jelzést kapták, melyekből szintén keveset, csak 16 darabot építettek. A típus tulajdonképpen egy F 1 volt, de már négy ADEN gépágyúval. Az átépítés azonban problémát okozott, mivel azok a szerkezeti változtatások, melyek lehetővé tették a két további gépágyú beépítését, szükségessé tették több lőszer elhelyezését is, ami így nagyon nehézkessé tette a fegyverzet kiszolgálását. Ennek a problémának a kiküszöbölésére további változtatásokra volt szükség.

A sorban harmadik Swift változatból, az F Mk 3-ból 25 példányt gyártottak le. A gépbe már a fejlettebb Avon 114 sugárhajtóművet építettek be utánégetővel, de nem állították hadrendbe, mindössze a RAF használta oktatási célokra. A következő variáns, az F Mk 4 vízszintes vezérsíkjának állásszögét változtatni lehetett abból a célból, hogy javítsák a Swift irányíthatóságát, melyet a korábbi változatoknál kifogásoltak a velük repülő pilóták. Ezt a problémát sikerült is megoldani, de egy újabb jelentkezett: nagy magasságban az utánégetőt nem lehetett begyújtani.

Az FR Mk 5 jelzésű modifikáció hosszabb orral készült, hogy helyet adjon egy sor fényképezőgépnek, amik lehetővé tették, hogy felderítő repülőgépként alkalmazhassák. Ezen kívül több kisebb változtatást is végrehajtottak a konstrukción. Az FR 5-nél ismét visszatértek az F 1-nél alkalmazott 2 darab ADEN gépágyúra. Ez a gép először 1955-ben emelkedett a levegőbe és a következő évben került ki az egységekhez. A gépet főleg kis magasságban alkalmazták, ezzel a repülési profillal orvosolva az utánégető gyengeségét.

Még két további változatot terveztek a Swift-ből. A PR Mk 6 fegyvertelen felderítő repülőgép volt, kizárólag fotófelderítésre. A programot azonban hamar befejezték a továbbra is fennálló utánégető problémák miatt.

Az utolsó variáns az F Mk 7 lett. Ez volt az első Swift, amelyet már azokkal a levegő-levegő irányítható rakétákkal szereltek fel, melyek a Fairey Fireflash fegyverzetét képezték volna. A gépet egy új fejlesztésű Avon gázturbina hajtotta. Ebből a típusból mindössze 14 példány épült és soha nem került a RAF kötelékébe, mivel azokat az új rakéták próba-lövészeteihez használták fel.

Folytatjuk!

Forrás: wikipedia