A WM–21 Sólymot a magyar Weiss Manfréd Művekben tervezték és építették. Az 1937-ben kifejlesztett csillagmotoros, kétfedelű közel-felderítő repülőgépet a Magyar Királyi Honvéd Légierő rendszeresítette és használta a második világháború időszakában.

A WM-21 FEJLESZTÉSE:

A repülőgépet a Weiss Manfréd Művekben sorozatban gyártott WM K–14 csillagmotorhoz tervezték. A gép fejlesztéséhez a tervezők, Halász Andor, Hoff Miklós és Samu Béla a WM–16 Budapest építése során nyert tapasztalatokat felhasználva, illetve a Fokker CVD felderítő repülőgépeket vették kiindulási alapnak. A WM–21-nél kiemelt figyelmet fordítottak az áramvonalazásra, így a szárnytartó dúcok bekötései és a futóművek is áramvonalas burkolatot kaptak. A WM–16 Budapesttől eltérően a Sólyom törzse karcsúbb lett, a törzs réteges-lemez borítást kapott. A repülési tesztek és a csapatpróbák tapasztalatai alapján a repülőgépet harctéri szolgálatra alkalmasnak találták, ezért 128 darab WM-21 repülőgépre adtak fel megrendelést. A Weiss Manfréd gyár nem rendelkezett kellő gyártó kapacitással, ezért a “Sólymot” építették az ország több gyárában is. A Weiss Manfréd gyár 43, a MÁVAG 43, a győri Magyar Vagon és Gépgyár pedig 42 darabot gyártott le a típusból.

A WM-21 SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA:

A WM–K-14 már kipróbált, kellően erős és megbízható csillag-motor volt, ami megfelelt a fémszerkezetű repülőgépek mozgatásához. Az acélcsővázas Sólyom komoly előrelépést mutatott a korábbi WM-16 Budapesthez képest. Módosították a törzset, a felső szárnyat, a hátsó vezérsíkokat, a futóműveket pedig áramvonalas burkolattal látták el. A szárnyprofil NACA 2415, a szárny réteges-lemez borítást kapott. Futóműve hagyományos, hárompontos. A hagyományos farokfutó helyett fémből épült fékszánkót építettek be. A motor mögött bombarekeszt alakítottak ki, mely 1 és 10 kg-os bombák szállítására volt alkalmas, összesen 120 kg bombaterheléssel. A gép kétkormányos kialakítása lehetővé tette, hogy iskolagépként is használhassák. A hátsó üléshez géppuskaállványt szereltek, amelyet használaton kívül a törzsbe lehetett behajtani. A géppuskaállványra egy 34 M típusú Gebauer-géppuskát rögzítettek. A törzs felső részén, a motor mögött két beépített 26/31 M géppuska helyezkedett el.

WM-21 SÓLYMOK A HARCTÉREN:

A Magyar Királyi Honvéd Légierő a háború kezdetén első vonalbeli feladatokra használta a típust. A második világháború első bevetéseinek egyikét is Sólymokkal hajtották végre a Kassa elleni bombatámadás után. 1941. június 27-én reggel, miután a válaszcsapás megtörtént, WM–21-esel szálltak fel és végeztek felderítést. A háború előre haladtával azonban egyre nyilvánvalóvá vált, hogy a típus elavult a korszak többi repülőgépéhez képest. Az ukrajnai hadjárat első hónapjaiban legalább 25 gép veszett oda. Ezek és a hasonló mértékű veszteségek vezettek oda, hogy a WM-21 Sólymokat visszarendeljék a frontszolgálatról. A kiesett gépeket először Heinkel He-46, majd később Focke-Wulf Fw-189 típusokkal pótolták.

A WM-21 SÓLYOM FŐBB ADATAI:

Személyzet: 2 fő
Hossz: 9.64 m (31 ft 8 in)
Felső szárny: 12.90 m (42 ft 4 in)
Alsó szárny: 9.40 m (30 ft 10 in)
Magasság: 3.5 m (11 ft 6 in)
Üres tömeg: 2,300 kg (5,071 lb)
Teljes tömeg: 3,400 kg (7,496 lb)
Hajtómű: 1 darab Weiss WM-K-14A csillag-motor, 650 kW (870 le)
Maximális sebesség: 320 km/h (199 mph; 173 kn)
Hatótáv: 750 km (466 miles)
Fegyverzet: 3 x 7.9mm (0.31in) Gebauer géppuska+bombák

Forrás: wikipedia