Amikor megkérdezték írnék-e ide azt mondták kapcsolódjon a repüléshez. Hát lehet nem ilyen tágan értelmezve gondolták. 🙂  Ugyanis ma egy olyan tervről lesz szó, ami soha nem valósult meg, s ha nem is nagyon, de kapcsolódik a repüléshez. Ez pedig a jéganyahajó, vagyis a Habakkuk terv. Méretei nem lettek volna szerények hiszen egyszerre 150-200 repülőgép üzemeltetését akarták megvalósítani rajta. S most a sztori.

A második világháborúban talán legnehezebb helyzetben az angolok voltak földrajzi értelemben. Náluk született meg e terv. Mivel szigeten vannak ezért mindent tengeri úton kellett odavinni. Csalagút még nem volt. A tengeren való szállítás viszont a német U-boat-ok miatt nem volt biztonságos. A tengeralattjárók legjobb ellenszere pedig a repülőgép lett volna, de azoknak a hatótávja kevés volt ahhoz, hogy a tenger közepén ügyködhessenek. Így megoldást kellett találni. A megoldás természetesen egy anyahajó lett volna, de ennek akkor több akadálya volt. Kevés acél állt rendelkezésre. Aztán gond volt, hogy a hajó megfelelő méretek híján nem lett volna alkalmas a feladatainak hosszas utánpótlás nélküli ellátására. Az elveszített repülőket sem lett volna egyszerű pótolni. Ezért, mint oly sokszor a háborúban itt is egy fura mondhatnám csodabogár emberke került képbe. Ő volt az első brit hadifogoly, aki megszökött a német fogságból az első világháborúban. Neve szerint Geoffrey Pyke. Az ötlete az volt, hogy egy nagyméretű jégtáblát lehasítanak, majd motorokkal felszerelve elhajóznak vele, s mint úszó szigetet használják. De hozzáértők véleménye szerint a jégtáblát nem lehetett volna egyben tartani a jég elégtelen szilárdsága miatt ezért a tervet módosítani kellett. Pyke mivel feltaláló volt sokféle szakújságot olvasott. Az egyikben a műanyagok adalékozásáról írtak az erősebbé tételük érdekében. Ez adta neki az ötletet, hogy a jeget is adalékolni kellene, hogy szilárdabb legyen. Pyke felkérte az Osztrák származású Herman Mark kémikust, hogy segítsen neki megtalálni azt az adalékanyagot, amivel a jeget erősebbé lehet tenni. Persze itt nem csak a szilárdságra kell gondolni, hanem az olvadás megnehezítésére is. Az se volt egyszerű hogy olyan anyagot kellett választaniuk, ami nagy mennyiségben rendelkezésre állt a szigetországban s nem számít stratégiai anyagnak. Több anyag után rátaláltak a fűrészporra. Ez 84 rész fűrészpor 14 rész víz keverékű majd megfagyasztott anyag lett a Pykrete. A név első része Pyke nevéből jön a másik fele pedig az angol beton szóból (concrete). Az anyag megfagyasztva harmad olyan fajsúlyú volt, mint a beton viszont a szilárdsága a háromszorosa. Ami különösen jó volt, hogy lövedékekkel szemben igen ellenállónak mutatkozott. Az olvadáspontja jóval kedvezőbb volt, mint a sima jégnek. A legenda szerint amikor Pyke megtalálta az megfelelő kombinációt elment cimborájához Lord Mountbattenhez hogy a hadi felhasználást elérje. Vele elmentek Winston Churchillhez, aki épp fürdött. Hogy a Pykrete használhatóságát bizonyítsák a fürdővízbe dobták ahol nem olvadt el egyből, hanem jó ideig kitartott. Alakítani is jól lehetett fúrható faragható gyalulható volt. Ezeken felbuzdulva több modellt is építettek, amit a Kanadában lévő Patrícia-tavon teszteltek. A tesztek teljes sikerrel zárultak, mert a beépített hűtőrendszer valóban megakadályozta az olvadást. ’43-ban az USA is csatlakozott a tervhez, mert nekik is jól jött volna egy hasonló úszó sziget a Csendes Óceánon. Ezek a szerkezetek az akkori világ messze legnagyobb anyahajói lettek volna. A Habakkuk nevű terv egy 610 méter hosszú 92 méter széles és kétmillió tonna vízkiszorítású hajó elkészítését tervezte. Egy ilyen hajón kb. 200 repülő és 1500 fő élete és munkája történhetett volna. A grandiózus méretet jól jellemzi, hogy az akkori legnagyobb anyahajó is csak 86 ezer tonna volt. A tervezet nem egy kimondott hajó volt inkább csak egy önálló mozgásra képes sziget, aminek nem a mozgás, hanem a jelenlét lett volna a feladata. De mint sok más háborús terv ez se valósult meg. Ezen okokat próbálom itt vázolni. Bár a hajó fából és vízből lett tervezve a hűtőrendszerhez még így is jelentős mennyiségű fém kellett volna, ami igencsak hiánycikk volt. Probléma volt a hajó megépítésének a helye is. Mert hidegben lehetett csak megépíteni, de ha túl hideg a hely, akkor irányíthatatlanul fagy. A motorok elégtelensége is felmerült egy ekkora monstrum mozgatásánál. De leginkább a történelem volt az akadályozó tényező. Az angolok megfejtették az Enigma kódoló gép algoritmusát s így a német tengeralattjárók útvonalát is könnyű volt nyomon követniük. Aztán a repülőgépek hatótávolsága is jelentősen nőtt így már a tenger közepén is operálhattak. Fontos volt, hogy Portugália engedélyezte az Azori-szigetek támaszpontként való használatát így már végképp nem kellett mesterséges bázis az óceánon. Az amerikaiak is egyre közelebb kerültek Japánhoz így már nekik sem volt szükségük az úszó szigetre. Pyke még tervezte az ötletét felhőkarcolók építésére is felhasználni, de abból sem lett semmi.

 

A cikk a “Pykrete” szóra való Google keresés találataiból készült 2013 februárjában.