Minden repülőgép-tervező számára rendkívül fontos esemény, az általa tervezett új típus első repülésének dátuma. A “szűzfelszállás” sikere, vagy sikertelensége az esetek döntő többségében hatással van a típus későbbi sorsára, nem volt ez másképp a MiG-15-ös esetében sem.

Az új típus, első repülését 1947. december 30-án hajtotta végre, V.N. Juganov berepülőpilótával a botkormánya mögött. A MiG-15 hivatalos- és a nagyközönségnek történő bemutatkozása, 1948. július 18-án a Szovjet Légierő Napján volt, ahol egy öt gépből álló kötelék repült bemutatót a kíváncsi és lelkes publikumnak. A szükséges engedélyeket az illetékes hatóságok 1948. végére adták meg az új típusnak, majd nem sokkal később, 1949-ben megalakult az első MiG-15-tel repülő vadász-egység is, a Moszkva melletti Kubinkán állomásozó 29. Gárda vadászrepülő ezred.

A koreai háború kezdeti időszakára (1950. nyara) a MiG-15-öst már a hihetetlennek tűnő 200 darab/hónap mennyiségben állították elő! Ez az eszement gyártási tempó, azonban a repülőgépek minőségének rovására ment. Az alacsony színvonalú sorozatgyártás miatt nem ritkán előfordult, hogy a gépek két félszárnyának a profilvastagsága közötti különbség a 4-5 millimétert is meghaladta, ami nagy repülési sebességnél erős instabilitást, rezgést, és néhány extrém esetben a repülőgép lezuhanását okozta. (Megemlítendő, hogy a MiG-15-ös magyarországi gyártását is tervbe vették az akkori Pestvidéki Gépgyárban, de ez az elképzelés végül különböző okok miatt meghiúsult.)

Tény, hogy a  MiG-15-ös vadászgép félelmetes hírnevet szerzett a maga idejében, még ha a vele szemben támasztott elvárásoknak és követelményeknek nem is tudott minden területen megfelelni. Mégis, a vele szemben harcba szálló ellenfelek minden esetben respektálták jelenlétüket és nem utolsó sorban, még a mai szemmel nézve is félelmetes és elementáris tűzerejüket.

A MiG-15 jelentős lépcsőfoknak számított nem csak a Magyar Légierő történetében, de a többi kommunista ország, illetve az azokkal szimpatizáló fejlődő államok légvédelmében is. Új lehetőségeket és távlatokat nyitott a katonai repülésben, de egyben félelmet és ellenérzést váltott ki a velük repülő katonák körében, hiszen pilóták tucatjai váltak nyomorékká, vagy haltak meg az új, még ismeretlen technológia alkalmazásának következtében. Tegyük hozzá, hogy ezek a problémák nyugaton az F-86-on és a hasonló, első generációs vadászgépeken repülő pilóták körében is komoly gondokat okoztak!

(Folytatjuk!)

Forrás: Walter G. Scott: MiG vadászrepülők története.
Vagabund kiadó