A lengyel légierő a PZL-130 ” Orlik ” tesztpéldányainak repülésével  és a csapatpróbákon szerzett tapasztalatok alapján, újabb kritériumokat állított fel. Az új követelmények szerint a repülőgépnek minden időjárási körülmények között bevethetőnek, műszeres repülés oktatására, földi és légi célok elleni csapásmérés gyakorlására illetve, oktató- és műrepülésre egyaránt alkalmasnak kell lennie.

Az új elvárásoknak is már megfelelő, kilencedik PZL-130TB nevű prototípus 1992 elejére készült el, mely meghajtására, egy Walter M601T légcsavaros gázturbinát építettek, ötlapátos légcsavarral. A tervezőknek sikerült a fejlesztésekkel az elöregedő TS-11 ” Iskra ” kiképző gép repülési jellemzőit megközelíteni. Az 1993-ban elvégzett próbarepülésekkel nyert tapasztalatok alapján a gépet csapatpróbára alkalmasnak minősítették azzal a feltétellel, hogy fedélzeti adatrögzítő berendezéssel ( fekete doboz ) és katapultálható ülésekkel kell ellátni. Az ebben a konfigurációban épűlt változat kapta később a PZL-130TC-I jelölést.

Ez idő alatt, a lengyel légierő 48 darab PZL-130TB változatú repülőgépre adott le megrendelést a PZL cégnek. A gépek sorozatgyártása 1994-ben kezdődött meg, melyből az első szériapéldányok, a Radomban állomásozó 60. Kiképző Repülőezrednél kerültek rendszeresítésre.

A szériagyártás megindulásával egy-időben a PZL repülőgépgyárban a kilencediknek megépült PZL-130TB prototípust, PZL-130TC-I változatúra építették át. Ez az átalakított tesztpéldány a kisérleti repülések során ugyan katasztrófát szenvedett, de ennek ellenére a sorozatban készült ” Orlik ” repülőgépek 37. példányától a PZL-130TB változatról áttértek a PZL-130TC-I modifikáció gyártására. 1998-ig az összes korábbi változatot PZL-130TC-I felszereltségűre alakították át.

2004-ben a lengyel légierő 2. Repülő-kiképző központ ( korábban 60. Kiképző Repülőezred ) állományához tartozó 047-es oldalszámú repülőgépét átépítették. A módosítások érintették a szárnyat, hajtóművet, légcsavart,  és az avionikát. Változtattak a szárny geometriáján. A Walter 601 gázturbinát, a nagyobb teljesítményű és javításközi üzemidő tartalékokkal rendelkező Pratt And Whitney Canada PT6-25C hajtóműre cserélték, mely egy négyágú Hartzell-légcsavart forgat. Ezen kívül változtattak az oktató katapultülésének pozícióján, valamint a gép szárnyain összesen 6 darab fegyverzet függesztési csomópontot alakítottak ki. Az így nyert új repülőgép, a PZL-130TC-II típusjelölést kapta. Nem sokkal később a 037-es oldalszámot viselő Randomban állomásozó gépet is erre az új változatra építettek át. A lengyel légierő távlati tervei között szerepel, hogy a PZL-130TC-I típus még további kilenc példányát modernizálják és építik át PZL-130TC-II változatúra.

( Folytatjuk! )

Forrás: Wikipedia