GTD-350 típusú gázturbina:

A volt Szovjetunióban kifejlesztett és később Lengyelországban gyártott tengelyteljesítményt ( szabadturbinás hajtómű ) szolgáltató gázturbina, melyet a Mi-2 helikopteren alkalmaznak. A mai napig több mint 11000 darabot gyártottak le belőle.

A GTD-350 gázturbina kifejlesztése 1959-ben, a volt Szovjetunióban kezdődött. A fejlesztés munkálataival, az OKB-117 tervezőirodát bízták meg, melynek vezetője Szergej Petrovics Izotov volt. A hajtóművet kimondottan, a még szintén csak tervezőasztalon lévő Mi-2 helikopter meghajtására szánták. A korszak gázturbináihoz képest kisméretű erőforrás, komoly kihívások elé állította a tervezőket, hiszen ilyen paraméterekkel rendelkező hajtóművet, korábban még nem konstruáltak a Szovjetunióban. A első szériás hajtóműveket 1961-ben gyártották le. Még ebben az évben, szeptember 22.-én a Mi-2 helikopter prototípusa, két darab GTD-350 gázturbinás hajtóművel szerelve, végrehajtotta első, “szűzfelszállását”. A kezdeti, kísérleti fázisban, különböző mértékű átalakításokra került sor a hajtóművön, mely módosítások érintették az erőátviteli rendszert is. A Szovjetunió nem sokkal később a Mi-2 helikopter gyártásjogát eladta Lengyelországnak. A Mi-2 helikopter sárkányát a PZL cég swidniki gyárában, míg a GTD-350 hajtóművek és VR-2 főreduktorok gyártását, a rzeszówi üzemében végezték. A gyártás során a hajtóművet folyamatosan fejlesztették, korszerűsítették. Az első szériás GTD-350 gázturbinák csak 200 óra üzemidővel és 350 lóerős teljesítménnyel rendelkeztek. Ezt az alacsony élettartamot még a szovjet tervezőknek sikerült 500 órára növelniük. Késöbb a lengyel gyártó, a fejlesztések révén már 1000 üzemórában határozta meg a gázturbina élettartamát, a IV. szériás hajtóműnél. Ezt a változatot a PZL gyár az 1970-es évek elejétől vette gyártásba, GTD-350W jelöléssel. Ennek teljesítménye, fékpadon már elérte a 425 lóerőt.

Érdekességként megemlítendő, hogy a GTD-350 hajtóművel komoly kísérletek folytak, annak harcjárművekben történő alkalmazására. Végül az ötletet különböző okok miatt elvetették.

A hajtómű kialakítása:

A GTD-350 egy kisméretű és tömegű szabadturbinás hajtómű. Kompresszora két fő részből áll, a hét fokozatú axiál és az azt követő egy fokozatú centrifugál-kompresszorból. Ez utóbbi feladata a sűrítésen kívül a gázáram haladási irányának megváltoztatása. A kompresszor turbinája egy fokozatú, míg a munkaturbina két fokozatú. A turbinák csak gázdinamikai kapcsolatban állnak egymással, mechanikaiban nem.

A kompresszorturbina feladata a hajtómű kompresszor fokozatainak meghajtása. A munka ( szabad ) turbina feladata a helikopter meghajtását szolgáló tengelyteljesítmény leadása a “hajtóműreduktoron” keresztül.

Az égéstere ellenáramú, amely a gázturbina hátsó traktusában helyezkedik el. A működés folyamán keletkező és felszabaduló égésgázok az oldalsó gázelvezető csöveken keresztül távoznak a szabadba.

A hajtómű kialakítása és szerkezeti felépítése érdekes módon nagyban hasonlít az ALLISON 250 C-20B típusú gázturbinára. Azzal a kis eltéréssel, hogy az ALLISON hajtómű hat kompresszor-fokozattal, két kompresszorturbina-fokozattal és kb. fele ilyen tömeggel rendelkezik.

Forrás:Wikipedia