A lapátok egykúponfutása alatt olyan működést értünk, amelynél a lapátok forgásakor mindegyik lapátja azonos irányszögön, egyforma magasságban halad át, azaz forgás közben valamennyi lapát azonos kúp alkotójának helyét foglalja el.

Az újonnan felszerelt forgószárny lapátoknál rendszerint nincs meg az egykúponfutás. Annak érdekében, hogy ezt biztosítsuk a lapátokat és a kapcsolódó rendszert be kell szabályozni. A nem egykúponfutás oka a lapátok mindegyike által a forgószárny forgásakor létrehozott felhajtóerők különbözősége. A felhajtóerők különbözősége a lapátok felhajtóerői eredőjének a forgószárny tengelytől való eltolódását idézi elő, ami még axiális áramlás mellett is a helikopter rázkódását okozhatja.

A forgószárny lapátok egykúponfutásának ellenőrzése céljából a lapátok végei forgási magasságának értékeit hasonlítjuk össze különböző módszerekkel.

A korábban és jelenleg is alkalmazott módszer az nem más, mint a különböző színű zsírkrétával bevont lapátvégek fehér kartoncsőbe csapnak és ott forgássíkjuknak megfelelő színes nyomot hagynak. A módszer előnye, hogy egyszerűen megvalósítható. Könnyen kiértékelhető eredményt ad a különböző színű lapátvégek csapatása. Nagy hátránya, hogy a forgószárny lapátoknak csak egy körülfordulását veszi figyelembe, tehát pillanatnyi eredményből vonunk le általános következtetést, illetve ez a módszer megfelelő visszajelzést csak a földön végzett próbánál ad, repülés közben nem.

Ekkor már csupán szubjektív, számokkal nem mérhető benyomásunk van a repüléskor fellépő rezgésszintről. Mindezek figyelembevételével az egykúponfutás vizsgálata adta eddig a legjobb beállítási lehetőséget a helikopter vibrációs szintjének minimalizálására.

Az esetek többségében a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, ha az egykúponfutás eredménye az üzemeltetési utasításban előírtaknak megfelel, akkor a helikopteren a vibráció szintje alacsonynak tekinthető. Nehéz objektív mérési lehetőség nélkül megfogalmazni azt, hogy mi az a rezgésszint, amelyet még elfogadhatónak tekinthetünk. Ha a hajózók és az utasok hosszabb repülési idő után sem panaszkodnak és fáradnak el, illetve a repülőtechnikán az üzemelés során sem jelentkezik fáradásos törés, vibrációra utaló és visszavezethető meghibásodás, akkor valószínűleg a rezgés szintje elfogadhatóan alacsony értéket mutat. Sajnos azonban többször előfordult már, hogy hiába volt megfelelő az “egykúpozás” eredménye, a helikopter nagyon rázott. A személyzet rövid idő alatt elfáradt, a technikán kötések lazultak meg. A berendezések, alkatrészek meghibásodási rátája megnőtt, vagyis a repülésbiztonság csökkent, a költségek emelkedtek. A nyolcvanas évek végéig Magyarországon nem volt megfelelő más beállítási és mérési lehetőség mindezek kiküszöbölésére.

( Folytatjuk! )

Forrás: Botta András okl. gépészmérnök