VESZÉLYHELYZET A SZIGLIGETI VÁRROM FÖLÖTT:

“…A harcihelikopter alegységek bővítését és a gyakorlatokon való sikeres bemutatásukat követően a Honvéd Filmstúdió “csapás a levegőből” címmel, népszerűsítő filmet forgatott Szentkirályszabadján a Mi-24-ekről, azok harci alkalmazási lehetőségeiről, illetve a gépeket üzemeltető hajózó- és műszaki állományról.

A feladat szerint a kötelék vezére Molnár István százados volt, én pedig a negyedik voltam a jobb lépcsőben, az úgynevezett “csapó”. Operátoromnak Pernyei Géza századost jelölte ki a századparancsnok. A “csapó” elnevezés különösen találó, mert a vízszintes manőverezés során igen csak meglehet izzadni ebben a szerepkörben, rajta csapódik le minden rossz, ami a négyeskötelék során előfordulhat. Például egy vízszintes forduló közben, amelyet a vezér 160-180 km/óra sebességgel hajt végre, a “csapónak” a nagyobb fordulósugár miatt, 250-270 km/óra sebességgel kell tartania a helyét és még emelkednie is kell 40-50 métert, ha síkban, a meghatározott pozitív szintkülönbséggel akarja kísérni társait. Amikor pedig a vezér befejezi a fordulót és kiveszi a bedöntésből a gépét, akkor a “csapónak” pillanatok alatt csökkentenie kell a sebességét 70-90 km/órával és “zuhannia” kell 30-40 métert, ha a helyén akar maradni. Ha nem ezt teszi, akkor óhatatlanul megelőzi és rossz esetben el is veszti szem elől a köteléket!

Tisztában voltam a feladat nehézségi fokával, ezért kértem is Molnár századost felszállás előtt, hogy a vízszintes manőverekbe való beviteleket és az azokból való kivételeket – a rám való tekintettel – kíméletesen hajtsa végre. Ment is minden, mint a karikacsapás: felszállás, a megadott harcrend felvétele, röpködés a Balaton fölött, majd jött a szigligeti várrom. Az operatőr kérése az volt, hogy hajtsunk végre a vár körül egy vízszintes 360°-os fordulót. Meg is kezdtük a manővert, és a végén én már 300 km/órával robogtam a külső szélén, mert Molnár kicsit beszűkítette a fordulót, nehogy forduló közben nagyon eltávolodjunk a vártól. Ebből lett nekem a problémám : a megnövekedett szögsebesség miatt, legalább 150 km/órával nagyobb lett a sebességem a vezérnél! Ezt a többletet már nem lehetett “ledolgozni” a forduló befejezésekor! Bár én megpróbáltam: a botkormányt hasra húzva, Közös állásszöget minimumra csökkentve. Egy darabig tartottam is a helyem, de ahogy a mozgási energiám elfogyott, felhajtóerő híján a Mi-24-es elkezdett liftezni a föld irányába. Észrevettem, hogy zúgunk lefelé, adtam is a gázt, leesett a fordulatunk a minimálisan megengedett alá, de mire a hajtóművek alapgázról felpörögtek üzemi fordulatra, addig vesztettünk vagy 100 métert a magasságunkból. Nagyon közel voltak a helikopter hasától a szigligeti hegy oldalában nőtt fák koronái, amikor a helikopter “kisóhajtott” a liftezésből! Szerencsére a köteléket nem vesztettem szem elől és sikerült némi vergődés árán ismét elfoglalni helyemet a harcrendben.


Nagyvázsonynál már nem igyekeztem akár az életem árán is tartani a helyemet a kötelékben. Szerencsésen leszálltunk. Megbüféztünk és mentem a következő feladat végrehajtására. Kértem az indítást a repülésvezetőtől, de tőle azt a meglepő válasz kaptam, hogy “A hajtóműindítást megtiltom! Jöjjön fel a toronyba!”

Felmentem, jelentkeztem a repüléseket vezető EPKH-nél, aki közölte velem, hogy a SZARPP ügyeletes jelentése az előző feladat során olyan súlyos paraméter túllépéseket követtem el, ami miatt a további repülésekről le vagyok tiltva. A szabálysértés mértékét és okait ki fogja vizsgáltatni. A vizsgálat befejezéséig nem repülhetek…”

Bencsik alez. egyik “élménye”