Kiszámíthatóság, fejlesztési módszertan és új célok. Válasz a szakemberhiányra, az egymás ellenében versengő hazai repterek problémájára. Mintegy 200 szakember közreműködésével fél év alatt elkészült az ország új Légügyi stratégiája.

Legutóbb 2000-ben készült „Légiközlekedési stratégia”, melyben akkor az Európai Uniós csatlakozásig az ország előtt álló feladatokat határozták meg, azt követően azonban nem készült újabb a légügyi terveket és célokat összefoglaló menetrend.

Magyarországon jelenleg, közel 140 cégben, több mint 9 ezer ember dolgozik a légiközlekedésben vagy az ahhoz kapcsolódó iparban és szolgáltatási területeken – közvetlenül. 2010-ben a szektor teljes hazai árbevétele meghaladta a 390 milliárd forintot.
A hazai gazdasági viszonyok között is egy nagyon magas jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazatról van szó, aminek az elmúlt években az összehangolt, világos koncepción alapuló fejlesztése nem történt meg. Sok esetben hiányos, vagy éppen túlzó követelményeket támaszt a jogszabályi környezet, amely komoly versenyhátrányt jelent nemzetközi összehasonlításban.

null

Az eltelt fél évben tíz munkacsoportban dolgoztak a légügyi szakma képviselői a 75 oldalas szakmai anyag kimunkálásán. A légügyi stratégiát megalkotó munkacsoportok első lépésben egy helyzetelemzést és problématérképet készítettek, ezt követően közösen elemeztük a problémákat, majd jövőképet vázoltunk fel és konkrét intézkedésekre is javaslatokat fogalmaztunk meg a kormány, az ipar szereplői, a repülőtereket üzemeltetők felé, valamint az oktatás területére – mondta Márton Attila, a stratégiai munkacsoport vezetője. A feladatokat tíz év távlatában gondolkodva fogalmaztuk meg.

Az új Légügyi stratégia fejezetei:
nemzetközi kapcsolatok,
gazdasági szabályozás,
fogyasztóvédelem,
léginavigációs szolgáltatások,
repülésbiztonság,
légiközlekedés védelem,
repülőterek és leszállóhelyek,
környezetvédelem,környezetbiztonság,
légiközlekedési ipar,
repülőszakember képzés,
hálózati légiközlekedés,
általános célú repülés.

A fejezetek alapján is látható fontos szempont volt, hogy az új stratégia ne csak a szűken vett légiközlekedés kérdéseivel foglalkozzon, hanem átfogó jövőképet adjon minden kapcsolódó területre.

Fő vezérelve volt a stratégia megalkotásának, hogy mivel a légiközlekedés, a légiközlekedési ipar és a kapcsolódó szolgáltatások is egy nemzetközi versenypiacon kell, hogy megjelenjenek, a következő években olyan pénzügyi, gazdasági és jogszabályi környezetet kell teremteni, amely miközben a versenysemlegességet biztosítja a légi üzletág hazai szereplőinek a versenyképesség lehetőségét is megadja.

null

Néhány konkrét javaslat:

Az ágazat évek óta jelentős problémákkal küzd a szakemberképzés területén. Az elmúlt évtizedben oktatási intézmények szűntek meg, elsorvadt a szakmunkásképzés és a szakterületi mérnökképzés is. Az új stratégia évente 80-120 fő felsőfokú végzettségű új műszaki szakember és 2-300 új szakmunkás képzésére fogalmaz meg javaslatot.
Az ipar területén az osztrák TAKE OFF program mintájára határozták meg a fejlesztés irányát. Ez a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a műszaki karbantartás megújítására ad konkrét javaslatokat.

A hazai repülőterek jövőjével is foglalkozik a stratégia. Egy teljesen új repülőtér-besorolásra tesz javaslatot – konkrétan megfogalmazza, hogy milyen kategóriájú repülőtereken milyen tevékenységeket lehessen végezni. Ez azért fontos, mert így világosan szétválaszthatóak a nemzetközi szabályozás és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők. Ezzel régi problémája oldódik meg az ágazatnak: a jelenlegi jogszabályok szerint sok esetben szinte azonos szabályok vonatkoznak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre és egy vidéki füves sportrepülőtérre is, ami tarthatatlan.
A stratégia szerzői világos szempontrendszert dolgoztak ki az ország már meglévő reptereinek fejlesztését megelőző vizsgálatokra is. Így objektív szempontok és adatok alapján lehet dönteni arról, hogy egy adott repülőtér esetében például az ipari-logisztikai vagy inkább a turisztikai–idegenforgalmi fejlesztések indokoltak.

null

Az új Légügyi stratégiát átadták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A szakmai szervezetek remélik, hogy a jövőben az ágazat fejlesztésének ez lesz majd az alapdokumentuma.