A JAKOVLEV Jak-17 MŰSZAKI JELLEMZŐI:

A repülőgép teljesen fémépítésű és középszárnyas elrendezésű. Aerodinamikai kialakítását tekintve a második világháború klasszikus vadászrepülőgépeit követte. A géptörzs acélból készült, hegesztett rácsszerkezet, dural borítással. A Jak–17 szárnyvégeire üzemanyag-póttartályokat lehetett rögzíteni (a Jak–17UTI-nél erre nem volt lehetőség). (tovább…)

A JAKOVLEV Jak-17 ALKALMAZÁSA:

A Jak-17-est a sorozatgyártás beindulása után rögtön, hadrendbe állították a volt Szovjetunióban és néhány vele szövetséges ország légierejében. Viszonylag rövid ideig, mintegy fél évtizedig maradt szolgálatban, hiszen csak átmeneti típusnak szánták a sugárhajtású korszak küszöbén. (tovább…)

A JAKOVLEV Jak-17 VADÁSZ FEJLESZTÉSE:

A Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) Jak–17-es jelzést kapott gép NATO-kódja: “Feather” (jelentése: madár toll) az 1940-es évek második felében a Jak–15 bázisán és annak leváltására kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép. (tovább…)

Talán kevesen gondolták volna, hogy az orosz mérnökök képzelőereje is volt olyan élénk, mint a rivális német repülőgép fejlesztőké. (tovább…)

Az orosz bombázókat bemutató dokumentumfilm harmadik és egyben befejező rész érdekessége a ritkán látható Tupoljev Tu-160-as, Blackjack. (tovább…)

A TUPOLJEV Tu-110 SORSA:

Még mindössze csak három példányt építettek meg a típusból Kazanyban, amikor a programot felülvizsgálták és döntés született a felfüggesztéséről. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a várt külföldi érdeklődés mellett a megrendelések mégis elmaradtak. (tovább…)

A Szovjetunió bombázógépei bemutató dokumentumfilm második részében, első sorban a Tupoljev Tu-95-ös “családfájával” foglalkoznak. (tovább…)

A Tupoljev Tu–110 (NATO-kódja: Coocer) tulajdonképpen a korábbi kéthajtóműves Tu–104-es, négy darab sugárhajtóművel bővített, továbbfejlesztett változata. Mindössze csak egy tesztelésre szánt gép és három sorozatgyártású példány épült meg a típusból. (tovább…)

A Szovjetunió bombázó repülőgépeit bemutató írásainkhoz ajánlom szíves figyelmetekbe a látványos dokumentum filmsorozat első részét. (tovább…)

1958-re elkészült a reaktor egy példánya, melyet földi tesztekre szántak. Ezt egy Szemipalatyinszk közeli repülőtéren próbáltak ki. Első alkalommal 1959 első felében aktiválták a reaktort, majd csak ezek után került sor a 7800408 gyártási számú Tu–95M-ből átalakított, hagyományos üzemű légcsavaros gázturbinákkal felszerelt Tu–95LAL repülő laboratóriumba történő beépítésére (tovább…)