A NASA X-43-as elnevezést kapott programja a 2000-es évek elején indult, hogy a nagy sebességen és magasságon végrehajtott repülések kutatását szolgálja. (tovább…)

A Boeing repülőgépgyártó nagyvállalat a 2000-es évek elején a nagy-sebességű repülések tanulmányozására létrehozta az X–43A jelzést kapott kísérleti hiperszonikus repülőgépet. A légijármű tervezett repülési sebessége nagyobb, mint a hang sebességének 7-szerese (Mach 7, 8050 km/h), repülési magassága pedig 30 000 m (vagy még több). Ez a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) Hyper-X program része volt, belevonva a fejlesztésekbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL). (tovább…)

A hidroplánok tervezésében és gyártásában már jelentős tapasztalattal rendelkező Georgij Berijev az 1950-es évek közepére fejlesztette ki a Berijev Be–10 vagy M–10 (NATO-kódja: Mallow) hidroplánt. Akkoriban újdonságnak számított a repülő csónakba épített gázturbinás sugárhajtómű és az erősen nyilazott szárny. (tovább…)

Maga az A-90-es gép három hajtóműves alsószárnyas kialakítású. Ennek a gépnek is volt egy kicsinyített személyzet által vezetett modellje amelynek SM-6 volt a típusjele.   (tovább…)

Aztán jött a valódi méretű KM-1 Ezt a járgányt a tervezőiroda Volga torkolatában lévő üzemében építették meg. De mivel a hely nem volt elég a hatalmas jármű számára darabokban készült majd egy szárazdokkban szerelték össze. (tovább…)

Már írtam egy ”szörnyről” ami a világ legnagyobb hidroplánja volt. Most pár hasonló ”rém” kerül sorra. A Hughes H-4 említése nem véletlen, hiszen egyetlen repülésén azon a párnahatáson repült, amire ezek a gépek eleve tervezve lettek. Ezzel le is lepleztem a témát.  Igen az Ekranoplánokról lesz szó. 

  (tovább…)

A PWS–26-ost nem sokkal a II. világháború kitörése előtt tervezték és építették a lengyel Podlasiei Repülőgépgyárban (PWS). A repülőgépet alapvetően felderítésre és a pilóta növendékek kiképzésére használták. (tovább…)

Több terv megvizsgálása után végül az egytörzsű 8 hajtóműves repülőgép tervei látszódtak reálisnak. A gép építésének elkezdését megelőzte a világ első légkondicionált hangárjának megépítése. (tovább…)

Az ígéretes Hughes H-4 “Hercules” repülő-csónak sorsát a II. világháború befejezése pecsételte meg. (tovább…)

Ma a Hercules-ről fogok szólani. Hogy melyikről? Egy kis segítség.

Ha nagyobbnak látod, mint a C-130 Hercules szárnyát nem tévedsz! Olvasd el a cikket! 🙂

(tovább…)