Bár vannak fenntartásaim a céggel kapcsolatban, azért a több gépes repülés látványa, illetve, hogy viszont láthatom az általunk készített fotókat, felemelő élmény! (tovább…)

A magyar légierő a trianoni békeszerződés értelmében csak rejtve működhetett, egészen 1938. végéig. Vitéz Horthy Miklós kormányzó 1939. január elsejei hatállyal önálló fegyvernemmé nyilvánította, az akkor létrejövő Magyar Királyi Honvéd Légierőt. A megalakult légierő parancsnokává vitéz Háry László /1891-1952/ repülő ezredest nevezte ki. (tovább…)

Aki Concorde-ot és Tu-144-est szeretne látni egyszerre, annak nincs más teendője, mint kilátogatni a németországi kis városkába Sinsheimbe, és belépőt vásárolnia az Autó és Technika Múzeumába.
(tovább…)

Moszkvától 38 kilométerre Monyinóban található az orosz légierő múzeuma, egy közel 20 hektáros területen. Az intézmény egy 1958-ban keltezett parancsnak köszönhetően, 1960 február 23-án nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Ekkor 14 darab repülőgépből, és 572 darab egyéb kiállítási tárgyból állt a gyűjtemény.
(tovább…)

A Szovjetunió, nyugati szövetségeseihez képest sokkal nehezebben jutott el az első sugárhajtású repülőgépeinek tervezéséig, illetve azok rendszeresítéséig. Ez talán meglepőnek tűnhet, mivel a szovjet mérnökök már az 1930-as években komoly kutatásokat és kísérleteket végeztek sugárhajtóművekkel. (tovább…)

A SUGÁRHAJTÓMŰ FEJLESZTÉSE:

Frank Whittle már a pilótaiskolán beadott diplomatervében értekezett a nagy magasságú és nagy-sebességű (800 km/h) repülés, technikai megvalósításának lehetőségeiről. (tovább…)

Szégyen-gyalázat, hogy a ( magyar ) média, még csak meg sem említette a nagy távolságú, gyors és olcsó repülés úttörőinek nevét. Ez a nagyszerű szerkezet, két ember nevéhez köthető. A brit Sir Frank Whittle és a német Hans von Ohain nagyjából egy időben fejlesztette ki saját gázturbinás sugárhajtóművét. (tovább…)

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1916. november 21.-én elhúnyt. Utóda, a szintén Habsburg-dinasztiából származó IV. Károly lett, akit 1916. december 30.-án koronáztak Budapesten magyar királlyá. (tovább…)

Az I. világháború idején a különböző koalíciók és államok légiereje hatalmas szervezeti technikai harcászati-hadműveleti /alkalmazási/ fejlődésen ment keresztűl. A légierőket folyamatosan bővitették és fejlesztették. (tovább…)

TÁBORI PILÓTAJELVÉNY ALAPÍTÁSA:

Az Osztrák-Magyar Monarchia repülőcsapatainak tevékenységéhez szorosan kapcsolódik az úgynevezett “tábori pilótajelvény”, melyet meghatározott teljesítményekért adományozott a hadvezetőség. (tovább…)