A JERMOLAJEV Jer-2 FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

Sztálin még a II. világháború kitörése előtt adott utasítást egy nagy hatótávolságú bombázó repülőgép kifejlesztésére. Az utasításnak megfelelően, az új gép tervezési munkálatai 1938-ban kezdődtek el a Vlagyimir Jermolajev irányítása alatt álló OKB–240 tervezőirodában. A kezdeti időszakban még DB–240 típusjelzést viselő bombázót a Robert Bartini által 1937-ben tervezett Sztal–7 utasszállító repülőgép továbbfejlesztésével alakították ki. (tovább…)

AZ F6U “Pirate” (KALÓZ) FEJLESZTÉSE:

Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének Repülésügyi hivatala (BuAer) 1944. szeptember 5-én írt ki pályázatot egy együléses, repülőgép-hordozókra szánt vadászrepülőgép típusra. (tovább…)

A négy epizódból álló orosz dokumentum film első részével szeretnénk minden kedves olvasónknak boldog és eredményekben gazdag, új esztendőt kívánni. (tovább…)

A JAKOVLEV Jak-17 MŰSZAKI JELLEMZŐI:

A repülőgép teljesen fémépítésű és középszárnyas elrendezésű. Aerodinamikai kialakítását tekintve a második világháború klasszikus vadászrepülőgépeit követte. A géptörzs acélból készült, hegesztett rácsszerkezet, dural borítással. A Jak–17 szárnyvégeire üzemanyag-póttartályokat lehetett rögzíteni (a Jak–17UTI-nél erre nem volt lehetőség). (tovább…)

A JAKOVLEV Jak-17 ALKALMAZÁSA:

A Jak-17-est a sorozatgyártás beindulása után rögtön, hadrendbe állították a volt Szovjetunióban és néhány vele szövetséges ország légierejében. Viszonylag rövid ideig, mintegy fél évtizedig maradt szolgálatban, hiszen csak átmeneti típusnak szánták a sugárhajtású korszak küszöbén. (tovább…)

A JAKOVLEV Jak-17 VADÁSZ FEJLESZTÉSE:

A Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) Jak–17-es jelzést kapott gép NATO-kódja: “Feather” (jelentése: madár toll) az 1940-es évek második felében a Jak–15 bázisán és annak leváltására kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép. (tovább…)

1958-re elkészült a reaktor egy példánya, melyet földi tesztekre szántak. Ezt egy Szemipalatyinszk közeli repülőtéren próbáltak ki. Első alkalommal 1959 első felében aktiválták a reaktort, majd csak ezek után került sor a 7800408 gyártási számú Tu–95M-ből átalakított, hagyományos üzemű légcsavaros gázturbinákkal felszerelt Tu–95LAL repülő laboratóriumba történő beépítésére (tovább…)

A TU-119 FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

A volt Szovjetunióban már az 1950-es évek elején, szinte a hidegháború “kitörésével” egy időben elkezdtek foglalkozni az atommeghajtású repülőgépek tervezésével az Igor Kurcsatov fizikus vezetése alatt álló kutatóintézetben. Az atomreaktorok repülésben történő alkalmazására vonatkozó elméleti munkát Alekszandr Alekszandrov irányította. A programnak komoly lendületet adott, hogy a tengeren túlról zavaró hírek érkeztek egy hasonló meghajtással rendelkező repülőgépről, a Convair X-6-ról. (tovább…)

A SAAB 32 LANSEN ALKALMAZÁSA:

A Lansen A 32A változata hadrendbe állításakor felváltotta a Svéd Légierő utolsó dugattyús motoros bombázóját a Saab B18-at. Röviddel ezután egy sorozatgyártású J 32 Lansen 1953. október 25-én zuhanó repülésben átlépte a hangsebesség határát. (tovább…)

A SAAB 32 LANSEN FEJLESZTÉSE:

A svéd Saab repülőgépgyártó vállalat 1948-ban fogott hozzá, egy gázturbinás sugárhajtóműves csatarepülőgép kifejlesztéséhez, mely az 1940-től szolgálatba állított, de addigra már elavult csatarepülőgépek és éjszakai vadászgépek: a Saab 18, a Saab 21, Saab 21R és a J 30 (De Havilland Mosquito) felváltását célozta. (tovább…)