1944-ben az amerikai bombázók elözönlötték a német légteret, egyre fájóbb sebeket ejtve a Harmadik Birodalom büszkeségén, illetve a hadiipari termelésén. Utóbbi problémát orvosolandó, a német hadvezetés pályázatot írt ki egy nagy magasságban ténykedő bombázógyilkos vadászrepülőgép megalkotására.

(tovább…)

Ha hihetünk a forrásoknak, akkor a kínai repülőgépipar büszkesége, a Chengdu J-10 komoly előrelépés az eddig csak másodvonalbeli és licencben (vagy anélkül) gyártott repülőgépek területén. Az elképzelések szerint, a következő évek egyik meghatározó típusa lesz a kínai légierőben. (tovább…)

A J-10 AVIONIKÁJA:

A J–10-es műszerfalán a modern szokásoknak megfelelően már nagyméretű, folyadékkristályos (LCD) kijelzőket helyeztek el, melyekből összesen hármat építettek be. Ez a repülőgép-vezető előtt elhelyezett rendszer jelentős mértékben könnyíti a személyzet munkáját, mert csak az adott pillanatban szükséges adatok jelennek meg rajta. A sisakkijelző, a HUD (Head Up Display; „szemmagasságú kijelző”) és a HOTAS (Hands On the Throttle And Stick; „kezek a gázkaron és a botkormányon”) rendszerek is a repülőgép szériatartozékai. Utóbbi a feladatok végrehajtásában segíti a hajózót, mivel az irányítószerveken elhelyezett kapcsolók segítségével kezelni tudja a számítógépes rendszereket, ezáltal a kijelzőkön megjelenő képet is. (tovább…)

Kína rohamléptekkel pótolja több évtizedes technológiai és gazdasági lemaradását a fejlett ipari államokkal szemben. Ennek ékes bizonyítéka a Chengdu J-10-es többcélú vadászrepülőgép. (tovább…)

Kína óriási lépésekkel pótolja lemaradását a piacgazdaság és ipar minden területén. A kínai felső-vezetés részéről kiemelt prioritást élveznek a komoly szellemi kapacitást igénylő ágazatok, (pl. űr,- repülőgép,- és hadiipar). A már negyedik generációsnak számító Chengdu J-10, egy szuperszonikus, könnyű vadászrepülőgép, melyet a 2000-es évek elejére fejlesztettek ki Kínában. (tovább…)

La-150M

Tény, hogy a Lavocskin La–15 vadászgépet szerették a típussal repülő pilóták. Elsősorban a jó manőverező képessége és könnyű kezelhetősége miatt. A kabinját pedig már akkor túlnyomásosra tervezték, amikor ez még ritkaságnak számított. (tovább…)

A Lavocskin La–15 (NATO-kódja: Fantail)

Az 1940-es évek végére a Szovjetunió felső vezetése is belátta, hogy a jövő, a sugárhajtású vadászrepülőgépeké. A La–15 az első, már sorozatban is gyártott szovjet vadászrepülőgépek közé tartozott. A Nagy-Britanniától kapott, majd lemásolt és a Szovjetunióban gyártott első gázturbinás sugárhajtóművek felhasználásával, illetve a “Málenykíj robot” keretében, német repülőmérnökök segítségével tervezték kialakítani az új vadászgépet. (tovább…)

Érthető okokból kifolyólag igazi filmeket nem sikerült fellelnem a típushoz kapcsolódóan. A montázs érdekessége, hogy a türelmes szemlélő láthatja a magyar lajstromba került PZL P.11 egy példányát is. (tovább…)

A PZL P.11 VADÁSZREPÜLŐGÉP TÖRTÉNETE:

A PZL P.11 vadászrepülőgép tervezési munkálatai 1931 elején kezdődtek Zygmunt Puławski vezető mérnök irányítása alatt. A II. világháborút közvetlenül megelőző időszakban a Lengyel Légierő legnagyobb számban rendszeresített vadászrepülőgépe volt. (tovább…)

Mint látható, kissé furcsa és rendhagyó felségjelzés látható ennek a Jak-23-as vadászgépnek az oldalán. Aki olvasta már a típus történetét feldolgozó írásunkat, annak érthető lesz ez az “anomália”.