A III. birodalom 1944 júliusában írt ki pályázatot egy egyszemélyes, sugárhajtóművel szerelt elfogó vadászgép építésére. A Messerschmitt gyár repülőgép-tervezőinek a P.1101 jelzésű prototípus volt a válasza a “Védelmi Vadászgép” elnevezést kapott program-ra. (tovább…)

AZ LWD SZPAK REPÜLŐGÉP FEJLESZTÉSE:

Az LWD Szpak–2 továbbfejlesztett változata, 1946 végére készült el, amely a Szpak–3 jelölést kapta a keresztségben. A fejlődést mutatja, hogy a hárompontos és farokcsúszós kialakítás helyett, már tricikli elrendezésű futóművet kapott. (tovább…)

Kenyeres Dénes: L-29 Delfin típusú kiképző-és felderítő-repülőgépek a Magyar Néphadseregben 1964-1984. között című kötete a közelmúltban jelent meg az író magánkiadásában. (tovább…)

Az LWD Szpak lett a lengyelek második világháború után tervezett első repülőgépe, melyet túra- és futár feladatok ellátására építettek. A típust Tadeusz Sołtyk mérök vezetésével tervezték az LWD gyárban 1944–1945 folyamán. (tovább…)

A PZL Ł.2 ALKALMAZÁSA:

A PZL Ł.2-est kizárólag a lengyel légierő alkalmazta futár- és megfigyelő repülőgépként. A típust 1939-ig fokozatosan kivonták a hadrendből, helyét és szerepét a Lublin R–XIII és az RWD–8 gépek vették át. Néhány Ł.2-es gépet a lengyel légierő dęblini kiképző központjában is használtak. (tovább…)

Az 1920-as évek második felére a lengyel fegyveres erőknek szüksége lett egy sokoldalúan alkalmazható futárrepülőgépre. Ennek az igénynek a kielégítésére született meg a PZL Ł.2-es repülőgép. (tovább…)

A MITSUBISHI A5M (Typ39) FEJLESZTÉSE:

A repülőgépet 1934-ben a Japán Császári Haditengerészet 9-6 típusú repülőgép-hordozó vadász (九六式艦上戦闘機) kiírása alapján a kétfedelű “Nakajima Typ 90” leváltására tervezték. Az új gép szűzfelszállására alig 11 hónappal a tervezés megkezdése után 1935. február 4.-én került sor Ka–14 gyári jelzéssel. Ez a típus lett a japán haditengerészet első szabadon hordó monoplán (egyfedelű) repülőgépe, mely általános rendeltetésű alap vadászrepülőgépévé vált a méltán híres “Zero” előtt. (tovább…)

HARCOK HOLLANDIÁBAN:

A németek inváziója kora hajnalban (03:50 órakor) kezdődött a Luftwaffe támadásával a holland repülőterek ellen. A 4. JaVA pusztító tüzet kapott és egyetlen kivétellel az összes repülőgépét elvesztette, a 3. JaVA legalább két Fokker G.Ia vadászgépe még idejében felszállt és lelőtt három Heinkel He-111 bombázót. A két század tovább folytatta küzdelmét, de a nap végére mindössze három bevethető gépük maradt. (tovább…)

SZOLGÁLATBAN A FOKKER G.I VADÁSZREPÜLŐGÉP:

A Holland Fokker gyár még a próbarepülések alatt szerződést kötött a spanyol köztársasági kormánnyal 26 darab export kivitelű G.I típusú repülőgépre Pratt & Whitney motorokkal. (tovább…)

Talán kevesen hallottak róla, de a holland Fokker repülőgépgyár is készített a német Messerschmitt Bf-110 és az angol De Havilland “Mosquito” típusokhoz mérhető nehéz, kétmotoros vadászrepülőgépet. Ez a repülőgéptípus a keresztségben a Fokker G.I nevet kapta. (tovább…)