Magyar repülők archív felvételeiből összeállítva.
“Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében az ország légierővel nem rendelkezhetett. Ezért a korábbi repülőalakulatok és pilóták egy része a polgárinak minősített Légügyi Hivatal (LÜH) alárendeltségébe került. Az elméleti fejlesztéseket sem tiltotta a békeszerződés, még 1920-ban pilótaképzés indult Budapesten, Szegeden, Szombathelyen és Miskolcon.[4] 1938-ban alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő, amelyet Horthy Miklós 1938. december 28-án kelt döntése értelmében újév napjától (1939. január 1.) mint önálló fegyvernem kell működnie. 1945 májusában szűnt meg.” – Wikipédia (tovább…)
A MÁVAG HÉJA GYÖKEREI:
Az olasz Caproni-Reggiane cég 1938-ban készítette el annak a repülőgépnek a prototípusát, mely érdekes módon, kísértetiesen emlékeztetett az amerikai Seversky P-35-re. A kiválóan manőverező Falco (sólyom) elnevezést kapott gépek többségét, svéd illetve magyar megrendelésre gyártották, de Olaszországban is hadrendbe állították, nemcsak elfogóvadász, hanem mint vadászbombázó, illetve repülőgép-hordozón állomásozó vadászgépként is. (tovább…)
Eddig nem látott felvételeken csodálhatjuk meg az ekranoplánok fejlődéstörténetét. (tovább…)
1964-ben azonban a NASA a vízre-szállás koncepciója mellett döntött, így mindhárom tervezet dugába dőlt. Rogallo szerkezetéről azonban tudomást szereztek a vízisízők, akik végül is sportcélra kezdték alkalmazni. Innen indult a sárkányrepülő sport.
Ezalatt Domina Jalbert Parafoil-ja is kezdett beérni, azonban a Rogallo-féle sárkány népszerűsége kezdte kiszorítani azt. A 70-es és a 80-as évek így leginkább a sárkányrepülés látványos térhódítását szemléltette. Azonban a Parafoil is megtalálta a számítását; forradalmasította az ejtőernyőzést, az irányítható, légcellás ernyő, magyarul a „paplanernyő” kialakulásával. A Ram Air Design segítségével a paplanernyősök már nem csak irányíthatták ejtőernyőiket, hanem az ernyőjük szárnyforma kialakítása miatt már vízszintes sebességgel is rendelkeztek.Ez magával vonta azt a tényt, hogy így már volt valamilyen /csekély/ siklószámuk is. (tovább…)
Az 1950-es évek elején a katonai repülőgépekben már bizonyított, gázturbinás sugárhajtóművek megjelentek az utasforgalmi gépekben is, óriási lendületet adva ezzel a kényelmes, gyors és “olcsó” repülés elterjedésének nem csak a volt Szovjetunióban, de a nyugati világ számos légitársaságánál is. (tovább…)
A monumentális filmsorozat ezen epizódjában az szovjet/orosz utasforgalmi és kereskedelmi repülés fejlődését követhetjük nyomon. (tovább…)
A “jet-korszak” eljövetele a front-bombázók és csapásmérő repülőgépek fejlesztésében is új távlatokat nyitott. (tovább…)
A siklóernyőzés (H)őskora
1978 június 27-én három elszánt ifjú olyan kísérletre vállalkozik, amit soha előtte még senki sem tett. Felmásztak a Mieussy-től nem messze lévő hegyre, hogy onnan mindenféle merevítőszerkezetet nélkülöző repülőeszközükkel végrehajtsák a világ első három siklóernyős startját. Tettüket siker koronázza, leszállás után izgatottan mesélik egymásnak élményeiket és elhatározzák, ha csak tehetik kimennek a hegyre, hogy ismét repülhessenek. Ekkor – rajtuk kívül – még nem tudja a világ, hogy beköszöntött egy új repülő-sportág, a siklóernyőzés hajnala… (tovább…)
A grandiózus filmsorozat jelen epizódjában a frontbombázók háborús szerepvállalásába és fejlődésébe nyerhetünk bepillantást. (tovább…)
A hazai tervezésű és építésű Levente-II. iskola- és futárrepülőgép ugyan szerényen, de beírta magát a magyar repülés történetébe. (tovább…)