A repülés szerelmesei

Archive for the ‘Technika’ Category

csütörtök
máj 9,2013

A WM–21 Sólymot a magyar Weiss Manfréd Művekben tervezték és építették. Az 1937-ben kifejlesztett csillagmotoros, kétfedelű közel-felderítő repülőgépet a Magyar Királyi Honvéd Légierő rendszeresítette és használta a második világháború időszakában. (tovább…)

vasárnap
ápr 28,2013

AZ A-90 ORLJONOK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE:

Az ekranoplán kialakítása csónaktestű, gyakorlatilag egy repülőcsónak is lehetne, viszont szárnyfesztávolsága meglehetősen kicsi, a teljes hossz felénél némileg nagyobb. Alsószárnyas, a belépőéle 75°-os, a kilépőéle 90°-os szöget zár be a hossztengellyel. (tovább…)

vasárnap
ápr 21,2013

Kimondottan a Szovjetunió Haditengerészetének kifejlesztett, speciális teherszállító határfelület-repülőgép az A–90 Orljonok, (Орлёнок, magyarul „sasfióka”) melyet a szovjet Központi Szárnyashajó Tervezőintézetben terveztek az 1970-es években. A gép tervezője Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev. Ez a szerkezet lett a világ legelső hadrendbe is állított ekranoplánja. A járműnek mindössze csak öt példánya épült meg. A típust 1993-ban kivonták az Orosz Haditengerészet állományából. (tovább…)

vasárnap
ápr 14,2013

A Mil Mi–10 (NATO-kódja: Harke) egy, a szovjet katonai igények kielégítésére készített szállító helikopter, melyet 1962-ben fejlesztettek ki, a Mi–6 helikoptert felhasználva kiindulási alapnak. (tovább…)

vasárnap
ápr 7,2013

A Boeing repülőgépgyártó nagyvállalat a 2000-es évek elején a nagy-sebességű repülések tanulmányozására létrehozta az X–43A jelzést kapott kísérleti hiperszonikus repülőgépet. A légijármű tervezett repülési sebessége nagyobb, mint a hang sebességének 7-szerese (Mach 7, 8050 km/h), repülési magassága pedig 30 000 m (vagy még több). Ez a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) Hyper-X program része volt, belevonva a fejlesztésekbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL). (tovább…)

vasárnap
már 31,2013

A hidroplánok tervezésében és gyártásában már jelentős tapasztalattal rendelkező Georgij Berijev az 1950-es évek közepére fejlesztette ki a Berijev Be–10 vagy M–10 (NATO-kódja: Mallow) hidroplánt. Akkoriban újdonságnak számított a repülő csónakba épített gázturbinás sugárhajtómű és az erősen nyilazott szárny. (tovább…)

vasárnap
már 24,2013

Amikor megkérdezték írnék-e ide azt mondták kapcsolódjon a repüléshez. Hát lehet nem ilyen tágan értelmezve gondolták. 🙂  Ugyanis ma egy olyan tervről lesz szó, ami soha nem valósult meg, s ha nem is nagyon, de kapcsolódik a repüléshez. Ez pedig a jéganyahajó, vagyis a Habakkuk terv. Méretei nem lettek volna szerények hiszen egyszerre 150-200 repülőgép üzemeltetését akarták megvalósítani rajta. S most a sztori. (tovább…)

vasárnap
már 17,2013

Maga az A-90-es gép három hajtóműves alsószárnyas kialakítású. Ennek a gépnek is volt egy kicsinyített személyzet által vezetett modellje amelynek SM-6 volt a típusjele.   (tovább…)

vasárnap
már 10,2013

Aztán jött a valódi méretű KM-1 Ezt a járgányt a tervezőiroda Volga torkolatában lévő üzemében építették meg. De mivel a hely nem volt elég a hatalmas jármű számára darabokban készült majd egy szárazdokkban szerelték össze. (tovább…)

vasárnap
már 3,2013

Már írtam egy ”szörnyről” ami a világ legnagyobb hidroplánja volt. Most pár hasonló ”rém” kerül sorra. A Hughes H-4 említése nem véletlen, hiszen egyetlen repülésén azon a párnahatáson repült, amire ezek a gépek eleve tervezve lettek. Ezzel le is lepleztem a témát.  Igen az Ekranoplánokról lesz szó. 

 

  (tovább…)

Most láttuk

(Mi ez?)

Légijármű kereső

Írd be a lajstromjelet!





























    Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

    Get Adobe Flash player