A repülés szerelmesei

szombat
Sze 6,2014

A II. világháború utáni első kiképző-gyakorló repülőgépek egyike volt a Jakovlev UT-2. Tovább »

csütörtök
ápr 24,2014

AZ UT-2 FEJLESZTÉSE:

Az AIR-10 (később UT-2) jelzést kapott típus az 1930-as évek elején kiképző repülőgépnek lett tervezve a régebbi kétfedelű U–2 (Po–2) leváltására, annak gyorsabb és modernebb alternatívájaként. Az új, már korszerűbb egyfedelű repülőgép terveit a Jakovlev-tervezőirodában készítették el. Tovább »

szombat
Már 29,2014

A német Dornier által tervezett Do-335 ígéretesnek induló pályafutását ugyanaz törte derékba, mint a többi kortárs német vadászgépét. Túl keveset gyártottak belőle és túl későn. Tovább »

péntek
Már 7,2014

Már a II. világháború kitörését megelőzően is komolyan támogatta a német felső-vezetés az előre mutató repülőgép fejlesztéseket. A “csupaszárny” Horten gép, a gázturbina, a torló-sugárhajtómű és megannyi korszakalkotó találmány datálható erre az időszakra. Ennek köszönhette létrejöttét az írásunk témáját adó Dornier Do-335-ös is. Tovább »

vasárnap
feb 16,2014

A mega- és gigantománia mindig is jellemző volt az oroszokra. Na meg persze a patriotizmusuk és büszkeségük is közrejátszhatott abban, hogy övék legyen a legnagyobb forgószárnyas légijármű a földön. Tovább »

szerda
feb 5,2014

A szovjet katonai vezetés a Tu–4-nél gyorsabb és nagyobb fegyverterhelésű bombázó repülőgépet igényelt. A sokrétű feladatra a Tu–16 (NATO-kódja: Badger) a Tupoljev tervezőirodában (OKB–156) által az 1950-es években kifejlesztett sugárhajtású bombázó-repülőgépben látták a megoldást. Tovább »

vasárnap
jan 26,2014

A második világháború lezárását követően, az 1940-es évek végén a szovjet légierő részéről komoly érdeklődés és igény mutatkozott egy olyan nagy hatótávolságú bombázó repülőgép iránt, amely alkalmas az Európában és Ázsiában létesített amerikai katonai támaszpontok elérésére. Ezeken felül bevethető legyen az Egyesült Államokkal szövetséges országokban a politikai, gazdasági és ipari központok, valamint az Egyesült Államok szövetségesei flotta-csoportjainak és tengeri szállítási útvonalainak támadására. Tovább »

vasárnap
jan 19,2014

A Berijev A–50 (NATO-kódja: Mainstay) egy szovjet gyártású légtérellenőrző repülőgép. A típust az 1970-es évek közepén, az Il–76 szállító-repülőgép alapján tervezték a hasonló feladatkörű, de korosodó és elavult Tu–126 gépek leváltására. Tovább »

vasárnap
jan 12,2014

A Berijev A–50 (NATO-kódja: Mainstay) egy szovjet gyártású légtérellenőrző repülőgép, melyet az 1970-es évek közepén terveztek. A típust a már szolgálatba állított Il–76 szállító-repülőgép alapján tervezték a hasonló feladatkörű, de korosodó és elavult Tu–126 gépek leváltására. Az első Berijev A–50 1978-ban szállt fel, majd 1984-től sorozatban gyártották és szerelték fel vele az erre szakosodott repülő-századokat. A típusnak 1992-ig összesen 40 példánya készült el. Tovább »

hétfő
dec 30,2013

REPÜLÉSEK ÉS REPÜLŐK:

1899 júliusában Wilbur szárnyelcsavarást alkalmazott a próbarepülőn, ami egy kétszárnyú sárkányrepülő volt 5 láb szárnyfesztávolsággal. Elcsavart szárnnyal, az egyik szárnyvég magasabban van, a másik pedig alacsonyabban. A nem egyenlő magasság arra késztette a szárnyakat, hogy elforduljanak, az alacsonyabban levő szárny felé. A csavarást négy, a repülőhöz erősített zsinórral lehetett irányítani. A zsinórokat két pálcán keresztül irányította a sárkányrepülős, aki így különböző irányokba fordította a repülőt. Tovább »