A Mi–28A bevethetőségi korlátainak kiküszöbölésére 1995-re a gyár megépítette a Mi–28N (N – “Nocsnoj”, éjszakai) változatot, amelynek jellegzetessége a forgószárnyagy fölötti kupolában elhelyezett rádiólokációs berendezés /csak úgy, mint az amerikai AH-64 Longbow Apache-nál/. A gép megkapta a továbbfejlesztett, TV-kamerával és hőképalkotó berendezéssel (FLIR) is ellátott “Tor” célzóberendezést/. Ez a prototípus 1996. november 14-én emelkedett először levegőbe. Financiális problémák miatt azonban a Mi–28N-programját is fel kellett függeszteni.

A katonai stratégiák megváltozásának és a fellendülő orosz gazdaságnak köszönhetően, a 2000-es évek elejétől a Mi–28 helikopter fejlesztési programja, új lendületet kapott. A páncélosok tömeges bevetésével már nem számoló új háborús elméletek a harckocsi-vadász helikopter koncepcióját már nem tartották szükségesnek. Így a kifejezetten páncél-vadász feladatkörre tervezett Ka–50 helyett ismét előtérbe került az általános rendeltetésű, a földi harctámogató feladatkörre jobban megfelelő Mi–28-as. A Mil-helikopter mellett szólt az alacsonyabb beszerzési ár, valamint az is, hogy a Ka–50-es továbbfejlesztett, minden időben bevethető, kétüléses változatának, a Ka–52-nek a tömegnövekedés miatt csökkentek teljesítmény mutatói. 2003-ban az orosz haderő vezetése a Ka–50 és a Ka–52 mellett, a Mi–28N beszerzéséről is döntött. Ennek eredményeként, 2004-ben újraindulhatott a helikopter gyártása. Hamarosan elkészült a második példány is, amely már egy módosított és áttervezett forgószárnyat kapott. 2015-ig kb. 350 db Mi–28 hadrendbe állítását tervezik, melyből 50 példányt még 2010-ig szolgálatba állítanának.

A Rosztvertol cég export célokra alakította ki a típus két modifikációját. A Mi–28NE-t és Mi–28D csökkentett harcértékű nappali változatot, mely a Mi–28N-en alapul, de nem rendelkezik radarral és infravörös hőképalkotóval (FLIR). 2008-ban kísérletek indultak a nagyobb teljesítményű “Klimov VK–2500” gázturbinás hajtóművekkel szerelt Mi–28N helikopterrel.

A MIl MI-28 HELIKOPTER VÁLTOZATAI:

  • Mi–28 – Prototípus („280-as gyártmány”), 2 példányban készült.
  • Mi–28A – Modernizált, harckocsivadász-változat, amely 2004-ben repült először. “TV3–117” gázturbinával és “VR–29” főreduktorral szerelték fel. Nem rendszeresítették, mindössze kettő darabot építettek (a hadseregnél a Ka–50-el szemben alulmaradt).
  • Mi–28L – A Mi–28A-n alapuló, Irak számára kifejlesztett export-változat. Csak terv szintjén maradt.
  • Mi–28N – Minden időben használható, éjszakai harcra is alkalmassá tett változat. A forgószárnyagy fölé épített milliméteres hullámsávban működő radarberendezéssel, infrakamerával és lézeres távmérővel láttak el. A sorozatgyártású példányokba “TV3–117MA–SZB3” szabadturbinás hajtóművet építettek.
  • Mi–28D – A Mi–28N-en alapuló, radar és TV-kamera, valamint infravörös hőképalkotó nélküli változat.
  • Mi–28NE – Észak-Koreának felajánlott export-változat, Venezuela 2009-től tervezi rendszeresítését.


A MI-28A FŐBB ADATAI:

  • Legénység: 1 pilóta (hátsó)/ 1 fegyverzet kezelő (elöl)
  • Hossz: 17,01 m (55 ft 9 in)
  • Forgószárny átmérője: 17,20 m (56 ft 5)
  • Magasság: 3,82 m (12 ft 7 in)
  • Üres tömeg: 8095 kg (17.845 lb)
  • Maximális felszállótömeg: 11.500 kg (25.705 lb)
  • Hajtómű: 2 × Klimov TV3-117VMA, egyenként 1450 kW (1950 LE) teljesítménnyel
  • Maximális sebesség: 300 km / h (187 mph)
  • Hatótáv: 1,100 km (640 mi)
  • Szolgálati csúcsmagasság: 5800 m (19.000 Ft)
  • Fegyverzet: 1x 30 mm-es Shipunov 2A42 gépágyú, 2300 kg össztömegben bombák és rakéták

Forrás: wikipedia