Gergelics László (később Zsédely) ejtőernyős oktató is sikeres startokat végzett a Bádogernyőjével, melyet Nagy Zoltán varrt. A Bádogernyő neve onnan ered, hogy hőlégballon-anyagból készült, ami jó nehéz, kb. 70 grammos (az átlagos fénymásolópapír 80 g/m2), és az egyik felülete alumínium-impregnálású. Ez került belülre az ernyőben, ahogy a hőlégballonokban is belül van az így képzett hőtükör. Elég kezdetleges ernyő volt, de végül is repült. Egy teljes átzsinórozással kevésbé csukódós és stabilabb startú lett.

Nagy Zoltán két példányt készített. A második példány Pál Zoltán tulajdona lett, aki ejtőernyős volt. 1993-ban ő alapította meg, az EMSEGYAKA nevű (Első Magyar SiklóErnyős GYAlogKAkukkok) egyesületét és oktatást is szeretett volna szervezni. Sajnos túl kevés tőkével rendelkezett, meg túl sok használható ötlettel (mily meglepő az ilyesmi ebben az országban..).
Egyik ilyen ötletéből származott a “Paramix”, ami egy siklóernyő-ejtőernyő hibrid lett volna (Zsédely László közreműködésével ügyködtek rajta). Ez a szerkezet másfél évtizeddel előzte volna meg az angolokat, akik csak ‘2008-ban hozták ki a Bullet-et, nagy üzletet kreálva. Sajnos a Paramix-ből semmi sem lett..
1994 végén Zsédely László, akkora már aktív siklóernyős megalakította az akkor már RAIR Aero Club néven futó (a régi neve BHG volt) ejtőernyős klub (légisport egyesület) keretein belül a siklóernyős szakosztályt. Itt olyan nevekkel találkozhatunk, mint Polyák Gyula, és az MRSZ első siklóernyős szakági vezetője, Bíró Ernő. Ez a szakosztály később kivált a RAIR-ből és csatlakozott a Bede Tibor által vezetett Gödöllői Repülő Klubhoz.
Egy évvel később aztán a siklóernyős szakosztály megerősödött annyira, hogy önálló útra lépjen, megalakult a Gödöllői Siklóernyő Klub, a későbbi Felhőút Egyesület, Szabó Péter, és felesége Szabóné Koleszár Edina vezetésével.

Ezalatt Zsédely László sem tétlenkedett, megunva a Hármashatárhegyi óriási siklóernyős forgalmat, családostól vidékre költözött majd Fedémesen megalakította az ASE Fedémes Siklóernyős Szakosztályt.

Simonics Peti és 3 cimborája (Dr. Bocsák Béla, Guba Tibor és Tiboldi András), a verseny- és ernyőforgalmazás-vonalat indították be ’90-91-ben, az EDEL nevű, akkor még osztrák cég szponzorálásával.
Pálfi Béla Gábor /Gombóc Artúr/ a második hazai siklóernyő-forgalmazó volt /UP-ernyőkkel/.

Az első hazai siklóernyős oktató tábort 1995-ben rendezték meg. Itt szerezte meg Szabó Péter és Zsédely László is a siklóernyős oktatói minősítést.
A magyar siklóernyős sport mai formája ekkoriban kezdett kialakulni. A hazai, és külföldről behozott siklóernyők katalizátorai voltak az egyre komolyabb sporteredményeknek.

A csörlős start mai formája is ekkoriban kezdett kialakulni, Szabó Péterék például az 1995-ös siklóernyős oktatói táborban találkoztak először siklóernyős csörlővel, aminek hatására az elvetett fix köteles autós vontatás helyett Gödöllőn belefogtak egy csörlő építésébe.

1999-ben alakult meg Budapesten az ASE (Amatőr Siklóernyős Egyesület) Kerekes László (Guriga) vezetésével. Guriga sárkányrepülő versenypilótaként próbálta ki a siklóernyőzést, majd a sárkányrepülő sport mellett egyre inkább teret hódított nála a siklóernyőzés is, olyannyira, hogy ebben a sportban is elkezdett versenyezni, majd élsportoló lett siklóernyőzésben is.
Guriga, az ASE keretein belül összefogta az országban található kisebb siklóernyős klubokat, így az ASE egyfajta siklóernyős klubok feletti szervezetté kezdett válni. Tulajdonképpen Guriga magát a már működő siklóernyős sportágat, mint a legfiatalabb repülősportot a hazai jogszabályi keretek közé integrálta az oktatási tematika kialakításával, melyben a gödöllői Szabó Péter is részt vett.

Felhasznált irodalom:
– http://www.felhout.hu/multunk
– http://www.felhout.hu/SzaboPeter
– http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/osernyo/
– http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/hhh/
-http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/Vontatas/
-http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/ParosVontatas/
– http://www.felhout.hu/node/1492
– http://friweb.hu/bogancskutya/

Köszönetnyilvánítás:

Köszönöm Zsédely Lacinak, aki magának a történetnek a gerincét adta, Nagy Zolinak, aki kiváló képanyagának, és leírásának köszönhetően az első összefüggések kibontakozását segítette elő! Köszönöm továbbá a gödöllői Szabó Petinek, aki a saját önéletrajza, és a Felhőút Egyesület története, valamint képanyaga felhasználásával teljessé válhatott a történet.

/Zvada Laci, 2011. 12. 08/

Hálás köszönet Zvada László úrnak, hogy hozzájárult a cikk közzétételéhez!