Szeretem, ha a repülőgép tervezők kitekintenek s valami új egyben meghökkentő ötlettel állnak elő, amit aztán meg is valósítanak. Ilyen Oleg Konsztantyinovics Antonov is. Amiről most szó lesz az az A-40 terv, vagyis a repülő más források szerint szárnyas tank (Krylya Tanka Russian: крылья танка, meaning “tank wings”). Tudom, tankok repülnek szállítógépekben, vagy alattuk, mint a második világháborús TB-3 bombázó (erről lesz majd szó egy másik cikkben) alá rögzítve vagy helikopterekben esetleg alattuk függesztve de ez esetben nem erről van szó.

Ahhoz hogy a terv elkészülését ne egy örült fantazmagóriának véljük ismerni, kell a körülményeket. Bár ezeket a körülményeket minden forrás másra fogja, de ismertetem őket. Az első szerint az általam ismertetett járgányt a partizánok nehézfegyverzettel való ellátásának segítésére épült. Más források szerint, azért mert a lánctalpas járműveknek számtalan hátrányát próbálták ily módon kiküszöbölni. Megint mások szerint azért, hogy az ellenséges német csapatok mögé lehessen dobni egy átkaroló hadművelet végrehajtása céljából. Van forrás, aki okként nevezte, meg hogy nem volt elég ejtőernyő selyem s mivel egy egy nagyobb teherhez jóval nagyobb felületű ernyő kell, mint egy katonához ezért jött ez a megoldás. Gondolom a vászon amivel a szárnyakat burkolták könnyebben elérhető volt. Problémát jelenthetett továbbá az a hátrány is, hogy ha ejtőernyővel dobják le a harckocsit, akkor az messzire sodródhat a külön kiugró személyzettől s annak megtalálása is gondot jelenthet nem is szólva arról, hogy addig a személyzet jóval védtelenebb. Megfelelő teherbírású repülő sem igen akadhatott. Jelen cikkem problémája már látszik is. Mert úgy ahogy az elkészültének okát sem lehet egyértelműen kideríteni úgy sok mást sem. Ezért kérlek titeket, hogy ezt inkább vitaindítónak tartsátok semmint egy ismeretterjesztő cikknek. Az elkövetkezendőkben leírom azt, amit biztosan lehet tudni s azt is, amit csak gyanítani lehet.
Jöjjenek elsőnek a biztos dolgok. Az egész terv alapja a T-60 könnyű harckocsi.

 

 

A tank adatai:
Személyzet 2 fő
Hosszúság 4,1 m
Szélesség 2,3 m
Magasság 1,75 m
Tömeg 5,8 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 7–20 mm
Elsődleges fegyverzet 20 mm TNSh ágyú
Másodlagos fegyverzet 7,62mm DT géppuska
Műszaki adatok:
Motor 2 db GAZ–202 benzinmotor
Teljesítmény 2×52 kW (2×70 Le)
Felfüggesztés torziós rugó
Sebesség 44 km/h
Fajlagos teljesítmény 17,9 kW/t
Hatótávolság 450 km

Ezt a páncélost 1941-42-ben gyártották kb. 6292 darabos szériában. Ez egy felderítő könnyű harckocsi volt, de kétségtelen hogy mind tűzerő mind védettség tekintetében jobb volt, mint a szimpla gyalogosok. A történetének részleteibe nem mennék bele, akit érdekel, sok helyen talál róla információt. Mint már említettem nem volt olyan repülőgép, amelyik hordozhatta volna és nem is látszott, hogy lesz ilyen. Ezért Antonov magát a harckocsit alakította át repülővé. Pontosabban egy vitorlázó gépet épített belőle vagy rá, vagy a csuda tudja.

Innentől már csak és kizárólag a repülőgépé a főszerep bár a források itt is különböznek a gép felépítését illetve kormányzását illetően. A lényeg az volt, hogy a tankot felszerelték egy kétfedelű repülőgépszárnnyal melynek felső szárnya egy darabból volt s mindkét oldalon hátravezettet törzsrészre szerelt farokrésszel. Ezt szerintem e leghihetőbb verzió szerint egy bölcsővel kapcsolták a tank testére. A kapcsolatnak könnyen oldhatónak kellett lennie, hiszen a landolás után egyből bevethetőnek tervezték szóval valamiféle módon a tank belsejéből volt megszüntethető a kapcsolat. A kormányzását illetően már érdekesen ellentmondó információk vannak. Egyes források szerint a kormányzáshoz szükséges bowdeneket a csőre szerelték s annak illetve a toronynak a forgatásával irányították a gépet. Ez logikusan nézve nem túl valószínű ismerve, hogy a cső fel le illetve balra jobbra mozgatásához is viszonylag jelentős idő kellett. Annál mindenképpen több mint a kormányzáshoz. Bár elméletileg megfelelő tervezés esetén a pár másodperces késlekedés nem feltétlenül okoz, gondot ám mégis azt hiszem nem így történt. A másik verzió szerint a tank vezetője illetve itt pilótája egy botkormánnyal a tankból irányította a repülőgépet majd földet érés után talán ugyanazon botkormánnyal irányította a tankot. A futók a tank eredeti lánctalpa volt. Ebből kikövetkeztethető hogy a leszállósebessége nem lehetett túl magas. A gép bármilyen meglepő is lehet, de egy példányban megépült s repült is 1942-ben Sjergjej N. Anochin (1910-1986) berepülő pilótával.

A gépet egy TB-3-as bombázógép vontatta. Számításba jött még a Pe-8 is mint lehetséges vontató.
A repülésről szóló információk is érdekesek. Az biztos, hogy a vontatógép motorjainak túlmelegedése miatt a leválasztás idő előtt történt, de a gép biztonságosan földet ért s a szárnyak leválasztása után visszatért a repülőtérre. A tank teljes értékűsége a repülés alatt viszont vitatott. Az szinte bizonyos hogy a lőszer és üzemanyagkészletet csökkentették. Egyes források szerint torony és löveg nélkül repült ennek viszont ellentmond a fennmaradt fotó ahol a torony látható. Vagy legalábbis valami a toronyra hasonlító dolog persze ez lehet egy pl. fából készült toronymakett is, hiszen a légellenállás s egyéb áramlási dolgok miatt szükség lehetett rá. A lövegről mivel a képen nem látszik, semmi biztosat sem lehet tudni. A programot a sikeres kezdet után törölték nem tudni miért. Az biztos, hogy megfelelő vontatógép nem állt rendelkezésre s ez egész biztosan jelentősen akadályozta a munkát.
Az ötlet nem volt már akkor sem új. Foglalkozott vele az egyik legkreatívabb harckocsi tervező is az amerikai J. Walter Christie, akinek speciális futóműve lehetővé tette volna akár komoly leszállósebességgel bíró hasonló konstrukció megalkotását is. Zsenialitására jellemző hogy az Abrams tank is az őáltala kitalált futóművön halad. A japánok is kísérleteztek az oroszhoz nagyon hasonló megoldással.

Végezetül elnézést kérek a cikkben szereplő bizonytalanságért. Mint bevezetőmben is már leírtam ezt inkább vitaindítónak szánom s szívesen venném, ha bárki, aki erről a témáról többet tud, vagy más információval rendelkezik bátran kommentelne!

Az Antonov A-40 ismert adatai:

Személyzet: két fő
Teherbírás: 1 × T-60 tank
Hossza: 12.06 m (39 ft 6¾ in)
Szárny fesztávolsága: 18.00 m (59 ft 0¾ in)
Szárny felülete: 85.8 m2 (923.5 ft2)
A repülőszerkezet súlya: 2,004 kg (4,418 lb)
A gép súlya a tankot is beleértve : 7,804 kg (17,205 lb)

A cikk forrása a Wikipedia s egyéb az interneten 2013 Január 20-án fellelhető források.