A technika fejlődésének egyik mozgatórugója egymás gyilkolászása! Ezt mutatják a második világháborús német fejlesztések is, ami tulajdonképpen megalapozta a mai űrkutatást, forradalmasította a repülőgépipart, és sajnos az emberkísérleteknek köszönhetően rengeteg új információval szolgált az orvostudomány számára…
Ezért talán nem lehet meglepő, hogy az első sugárhajtású bombázó repülőgép, az Arado Ar-234 Blitz is a Harmadik Birodalom “terméke”.

A Blitz születését nem a nagysebességű bombázás inspirálta, mivel eredetileg felderítő repülőgépnek szánták, mert a Luftwaffe megunta, hogy felderítő gépeit az ellenséges vadászok sorra lelövik. Úgy gondolták, hogy a gázturbinás hajtásnak köszönhető sebességfölény megvédi majd a felderítőt és az általa készített fotókat. A történelem pedig később a U-2-vel majd az SR-71-el igazolta, hogy helytálló volt ez a féle okoskodás.

Az Arado Ar-234 repülőgép tervezését az Arado Flugzeuwerke Gmbh két vezetőmérnöke, Hans Rebeski és Walter Brume végezte, még 1940-ben. A két szakember egy forradalmi alkalmazásokat felvonultató repülő szerkezetet álmodott meg.

Ilyen volt például az orrfutóműves, felső szárnyas megoldás, ahol a repülő a főfutókat nem a szárnyba, hanem a törzsben külön erre a célra kialakított gondolákba húzta be.  A pilóta pedig túlnyomásos törzsben foglalt helyet.
Sajnos azonban ekkor még a mérnökök nem rendelkeztek a gép mozgatására alkalmas sugárhajtóművel, így a Blitz első repülésére egészen 1943 júliusának legvégéig kellett várniuk. Eredetileg a BMW által gyártott gázturbinák kerültek volna az Ar-234-be, de az időbeli csúszások miatt végül a nehezebb Junkers féle Jumo 004A hajtóműveket választották.

Az Arado sugárhajtású bombázójának prototípusa minden erőfeszítés ellenére csak 1943 július 30-án emelkedhetett a levegőbe, ekkor még ledobható futóművel ellátva. Ám hiába eszeltek ki a mérnökök mindenféle súlycsökkentési megoldást, a szerkezet a kezdetleges hajtóművek miatt képtelen volt a Birodalmi Légügyi Minisztérium által meghatározott 2150 kilométeres hatótávolság elérésére. Ezt a kis malőrt leszámítva a típus remekül helyt állt a próbákon, csupán a fékernyővel akadtak problémák.

A kettes számú tesztpéldány és pilótája azonban már nem volt ilyen szerencsés, ugyanis 1943 október 2-án, az első próbarepülésekor az egyik hajtómű meghibásodása miatt az földbe csapódott, és megsemmisült.

Az tragédia után a Blitz projekt még döcögősebben haladt, amit végül maga Adolf Hitler vett a szárnyai alá, miután teljesen lenyűgözte a sugárhajtású bombázó egy erősen zártkörű haditechnikai bemutatón.
Mivel a továbbfejlesztett Jumo 004B jelű hajtóműveket nehéznek találták a mérnökök, megpróbálkoztak a BMW által gyártott jóval könnyebb ám gyengébb egységekkel is, amiből egyszerre négy darab került az Ar-234-re.

(Folytatjuk)