Az I. világháború idején a különböző koalíciók és államok légiereje hatalmas szervezeti technikai harcászati-hadműveleti /alkalmazási/ fejlődésen ment keresztűl. A légierőket folyamatosan bővitették és fejlesztették.

Az Osztrák-Magyar Monarchia a különböző frontszakaszokon alkalmazta légierejének egyes részeit. Általában a magasabbegységekhez szerveztek (csoportosítottak) egy repülőszázadot, de ezeket időnként feltöltötték vagy átcsoportosították. A háború végére a Monarchiának már 74 különféle feladatra bevethető repülőszázada volt. Külön-külön alegységekbe szervezték a felderítő-,vadász- és bombázószázadokat. Több repülőszázad élén magyar nemzetiségű parancsnok szolgált.

Háborúban a tábori pilótajelvény adományozásának a következő feltételeknek kellett megfelelni:”… Tíz eredményes ellenség feletti repülés, egyenként legalább két órás időtartammal annak feltételezésével, hogy a repülés távolsága az ellenséges tűzérségi vonalakon túl terjed. Az indulásnak és leszállásnak símán kell történnie…”

TÁBORI PILÓTAJELVÉNYEK LEÍRÁSA:

3. ábra:

Mérete és formája hagyományos, a jelvény középső részét a balra néző hatalmas sas uralja. A zöld babérkoszorú felső részén a császári korona, alul pedig az uralkodó monogramja látható, fehér zománcozott pajzsmezőben: F.J.I. Hátoldalán van a feltűzésre szolgáló pánt és a gyártó neve: I. ZIMBLER WIEN VII: A ritka jelvény mérete: 61×63,5 mm.

4. ábra:

1916. november 21-én elhunyt I. Ferenc József. Utóda Habsburg IV. Károly lett. Átmenetileg csak annyban változott a tábori pilótejelvény, hogy az F.J.I. monogram helyett, Károly király “K” névjele került a fehér tűzzománc pajzsra. Ezt a típust 1917. első kilenc hónapjában adományozták.

(Folytatjuk!)Felhasznált irodalom:Tálas Géza: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadirepülő jelvényei. Az érem.

Kenyeres Dénes: Az Osztrák-Magyar Monarchia repülésénak kezdete és tábori pilótajelvényeinek leírása.