A J-10 AVIONIKÁJA:

A J–10-es műszerfalán a modern szokásoknak megfelelően már nagyméretű, folyadékkristályos (LCD) kijelzőket helyeztek el, melyekből összesen hármat építettek be. Ez a repülőgép-vezető előtt elhelyezett rendszer jelentős mértékben könnyíti a személyzet munkáját, mert csak az adott pillanatban szükséges adatok jelennek meg rajta. A sisakkijelző, a HUD (Head Up Display; „szemmagasságú kijelző”) és a HOTAS (Hands On the Throttle And Stick; „kezek a gázkaron és a botkormányon”) rendszerek is a repülőgép szériatartozékai. Utóbbi a feladatok végrehajtásában segíti a hajózót, mivel az irányítószerveken elhelyezett kapcsolók segítségével kezelni tudja a számítógépes rendszereket, ezáltal a kijelzőkön megjelenő képet is.

A J–10-es harci-gépbe több radarrendszert is beépítettek. A típus első gépeit, még az Izraelből származó radarokkal repülték, ezeket később az orosz Fazotron Zemcsug több üzemmódú fedélzeti lokátorok követték. A Pakisztán által megrendelt példányokba már az olasz Grifo 2000/16 berendezés kerül, mivel hasonló típust alkalmaznak a többi, kínai eredetű harci gépükön is, és a pakisztáni üzemeltetők nagyon elégedettek vele.

A J-10 FEGYVERZETE:

A Chengdu J-10 fejlesztésének elején még kifejezetten légvédelmi feladatokra kívánták a leendő típust alkalmazni, de a hidegháború elmúlásával, illetve a körülmények megváltozásával a gyártók inkább a többfeladatú gépek tervezésére helyezték a hangsúlyt. A sorozatgyártású gépeken 11 fegyverfelfüggesztő csomópontot alakítottak ki, melyek közül hat pilont a szárnyon, ötöt pedig a géptörzs alatt helyeztek el. Ezeken a repülőgép hordozhat fegyverzetet, tüzelőanyag-póttartályokat, rádióelektronikai zavaró- és felderítőkonténereket maximum 4500 kg tömegben.

A repülőgép alapvetően kínai és orosz fegyverzet célba juttatására képes, bár lehetőség van további fegyverek integrációjára is. A közeli légi-harcra a PL–8-as rakétát alkalmazhatja, mely az izraeli Python 3 helyi másolata, valamint a PL–9-est, ami szintén a Pyton 3-ason és az orosz Vimpel R–73-as rakétákon alapul. Ezek a fegyverek nagy indítási szögtartománnyal rendelkeznek. Közepes hatótávolságra a hazai PL–11 típusú rakétát rendszeresítették, de elképzelhető, hogy később a Vimpel R-77-est fogják alkalmazni. Földi célpontok ellen kínai fejlesztésű irányított rakétákat használhat. (Ezek a C–801/802 illetve, azok változatai.) A repülőgép lézervezérlésű és szabadon eső bombákat is hordozhat. A rádiólokátorok ellen az orosz Vimpel H–31P torlósugárhajtóműves, lokátorromboló rakéta áll a pilóta rendelkezésére. A vadászgép rendelkezik még, egy törzsbe épített, 23 mm-es gépágyúval is.

TÍPUSVÁLTOZATOK:

-J-10A: együléses, többfeladatú harci gép Kína részére.

-F-10A: a J-10A exportváltozata

-J-10S: kétüléses változat kiképzés céljából, ugyanakkor teljes harcértékkel rendelkezik. Szükség esetén alkalmazható mini-AWACS-ként vgy elektronikai harcra.

-J-10B: a J-10A továbbfejlesztett változata, amelynek manőverezőképessége a tolóerővektoráló rendszer következtében még tovább javult, ellátták AESA radarral, növelték a fegyverzetfelfüggesztők számát, a szívócsatornát az F–35-höz hasonlóan alakították át, amely így további radarreflexió-csökkenést okozott.

-FC-20: a Pakisztán számára gyártandó J-10B jelölése.

A CHENGDU J-10 MŰSZAKI ADATAI:

Hossz: 14,57 m

Fesztáv: 8,78 m

Magasság: 4,78 m

Szárnyfelület: 45,50 m²

Szerkezeti tömeg: 8000-9730 kg

Maximális felszállótömeg: 18 000 kg felett

Hajtómű: 1 db “Ljulka AL-31FN” vagy
“Woshan WS-10A” utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű

Tolóerő: “AL-31FN”: 89,43 kN/122,50 kN

“WS-10A”: 89,17 kN/129,40 kN

Maximális sebesség: 2,2 Mach nagy magasságon,
1,2 Mach kis magasságon

Hatósugár: 550 km

Legnagyobb repülési magasság: 18 000 m

Szárny felületi terhelése: 335 kg/m²

Tolóerő-tömeg arány: 0,98

Maximális túlterhelés: +9/-3 g

Forrás: wikipedia