AZ AH-2 ROOIVALK FEJLESZTÉSE:

Az 1980-as években vívott dél-afrikai határháborúk rávilágítottak arra, hogy a dél-afrikai légierőnek igen csak szüksége lenne egy korszerű harci helikopterre. Mivel ebben az időszakban az ország rasszista politikája miatt bevezetett katonai embargó miatt nem jöhetett számításba külföldi harci helikopter beszerzése, ezért a dél-afrikai vezetés a saját repülőeszköz előállítása mellett döntött. A szóban forgó helikopter fejlesztésével az Atlas Aircraft Corporation-t (Atlas Repülőgép Társaság – a Denel jogelődje) bízták meg.

A cég komoly akadályokba ütközött, amikor hozzá látott a munkához. Nem lévén saját gyártású harci helikopter, csak a már korábban beszerzett nyugati helikopter típusokra támaszkodhatott. A fejlesztést több fázisra osztották, amelynek első lépcsőjeként egy francia Alouette III típusú helikoptert alakítottak át: az eredeti hajtómű és erőátviteli rendszer megtartása mellett tandem elrendezésű pilótafülkét, új futóművet építettek be, valamint a gép orra alá egy 20 mm-es gépágyút helyeztek. Az XH–1 jelölést kapott kísérleti helikopter 1985. február 3-án repült először, majd a sikeres tesztek után a fejlesztők továbbléptek. A következő tesztpéldányba (XH–2) már a szintén francia Puma (valamint az ebből kifejlesztett, helyben gyártott Oryx) és Super Puma helikopterek meghajtórendszerét építették az XH–1-nél alkalmazott elrendezéssel (a nap által okozott visszatükröződések elkerülése érdekében a kabinablakokat egyszerű, hajlított plexilemezekből készítették). Ez a gép lett később a Rooivalk prototípusa.

A dél-afrikai légierő által megrendelt 12 darab Rooivalk közül az első 1999-ben, míg az utolsó 2007-ben állt szolgálatba. 2007-ben a dél-afrikai védelmi minisztérium 137 millió dollárt különített el annak érdekében, hogy minden helikopter rendelkezzen az összes szükséges képességgel, hogy minél előbb alkalmazhassák őket békefenntartó küldetésekben. A Rooivalk feladatköréből adódóan támogathatja a saját mozgó páncélosegységeket, behatolhat az ellenséges terület felé, illetve végrehajthat felderítő és kísérő feladatokat is. Az évek folyamán legyártott helikopter mennyiséget, jelenleg a dél-afrikai légierő Bloemfontein mellett állomásozó 16. százada alkalmazza.

A ROOIVAK SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA:

A Rooivalk felépítését a klasszikus harci helikopter-konfiguráció jellemzi, vagyis a kétszemélyes pilótafülke tandem-elrendezésű. Az elülső ülésben a WSO (Weapon Systems Officer – a fegyverrendszereket kezelő tiszt), míg mögötte, a jobb kilátás érdekében megemelt helyen a helikopter vezető ül (mindketten energiaelnyelő ülést kaptak). A kabin, a sárkányszerkezet főbb egységei és a fedélzeti rendszerek létfontosságú elemei golyóállóak, valamint páncéllemezekkel védettek. A helikopter négylapátos forgószárnyat és ötágú faroklégcsavart kapott, ez utóbbi a végtartó jobb oldalára került, a másik oldalra pedig a bólintást segítő vízszintes vezérsíkot szerelték. A hagyományosnak mondható hárompontos futómű farokkerekes elrendezésű, a futószárakat fixen rögzítették, így is csökkentve a helikopter sérüléseit kényszerleszállás esetére.

(Folytatjuk!)

Forrás: wikipedia