HARCOK HOLLANDIÁBAN:

A németek inváziója kora hajnalban (03:50 órakor) kezdődött a Luftwaffe támadásával a holland repülőterek ellen. A 4. JaVA pusztító tüzet kapott és egyetlen kivétellel az összes repülőgépét elvesztette, a 3. JaVA legalább két Fokker G.Ia vadászgépe még idejében felszállt és lelőtt három Heinkel He-111 bombázót. A két század tovább folytatta küzdelmét, de a nap végére mindössze három bevethető gépük maradt.

A Fokker gyárban közben az embargó alá vont, a spanyoloknak szánt Fokker G.Ib gépeket lefoglalták. Ezek a repülőgépek eredetileg fegyvertelenek voltak, de hármat sietve felszereltek négy-négy géppuskával. A rendelkezésre álló gépeket az ötnapos háborúban elsősorban födi célok ellen vetették be, ezekkel is hátráltatva az előretörő német gyalogságot, de az utánpótlást szállító Junkers Ju-52/3m szállítógépeket is eredményesen támadták velük. Bár a források töredékesek és pontatlanok, a Fokker G.I vadászgépeket Rotterdam és Hága fölött vetették be, hozzájárulva 167 darab Junkers Ju-52 megsemmisítéséhez, 14 bizonyított légi győzelemmel.

FOKKER G.I A HARCOK UTÁN:

A harcok befejeződése után néhány Fokker G.I a nácik hadizsákmányává vált a megmaradt spanyol exportra szánt gépekkel és azokkal a G.Ib-kel, melyeket a dán kormány rendelt még 1939-ben. Ezeket a gépeket befejezték a Fokker művekben 1941 közepén és átirányították őket Wiener Neustadtba a Bf-110 német gépek pilótáinak gyakorló gépeinek. A következő két évben a “Flugzeugführerschule” használta ezeket a gépeket, amíg ki nem koptak teljesen a használatból.

1941 május 5-én egy Fokker berepülőpilóta, Hidde Leegstra Ir. Piet Vos mérnök (és az igazgatótanács tagja) társaságában megszervezte egy Fokker G.I átmentését Angliába. Az ürügy egy tesztrepülés volt, melyhez többlet üzemanyagot vételeztek és kivártak egy olyan időpontot, amikor a felhők jótékonyan eltakarták a Luftwaffe szemei elől a szökésben lévő repülőgépet. Miután sikeresen leszálltak Angliában, a gépet átadták a “Phillips and Powis Aircraft” társaságnak, amely akkoriban éppen egy teljesen fa szerkezetű vadászbombázó tervezésén fáradozott és komoly érdeklődést mutatott a Fokker G.I szárnyának szerkezete iránt. A cég vizsgálta, hogy vajon a sokkal barátságtalanabb angliai időjárási viszonyoknak a szárny mennyire áll ellen. Annak ellenére, hogy a gépet ettől kezdve a háború ideje alatt szabad ég alatt tárolták, a Fokker G.I épen maradt, csak a borítása kopott meg egy kicsit 1945 után.

Sajnos nem maradt fenn egyetlen Fokker G.I példánya sem, egy később készült másolat látható a Holland Légierő Múzeumában Soesterbergben.

A FOKKER G.I VÁLTOZATAI:

G.I: Prototípus, hajtotta két Hispano-Suiza 14AB-02/03 csillagmotor, egyetlen példány épült.
G.Ia: Két- és háromüléses modellek, hajtóműve két Bristol “Mercury VIII” csillagmotor; 36 darab készült.
G.Ib: Kétüléses kisebb export modell A G.Ib hossza: 10,38 m, fesztávja: 16,50 m, szárnyfelülete: 35,70 m², hajtómű: Pratt & Whitney SB4-G “Twin Wasp Junior”; 25 vagy 26 példányban készült.

FŐBB ADATAI (Fokker G.Ia):

Hossz: 10,87 m
Fesztáv: 17,16 m
Magasság: 3,80 m
Szárnyfelület: 38,3 m²
Üres tömeg: 3325 kg
Teljes tömeg: 4800 kg
Legnagyobb felszálló tömeg: 5000 kg
Hajtómű: 2 x Bristol “Mercury VIII” 9 hengeres egysoros léghűtéses csillagmotor.
Teljesítmény: 730 LE (545 kW) 2650 f/min fordulatszámnál felszálláskor, 830 LE (618 kW) 4100m magasságban 2750 f/min legnagyobb tartós teljesítmény.
Legnagyobb sebesség: 475 km/h 4100 m-en
Hatótáv: 1510 km
Csúcsmagasság: 10 000 m
Emelkedési sebesség: 13,5 m/s
Felületi terhelés: 125,3 kg/m²
Fegyverzet: 8 × 7,9 mm előrefelé tüzelő FN-Browning géppuska az orrban
1 × 7,9 mm mozgatható géppuska a hátsó ülésnél
300 kg bomba (A G.Ib 400 kg tömegű bombát tudott szállítani)

Forrás: wikipedia