A Jakovlev tervezőiroda mérnökei, az alapváltozatú Jak-12-t, a gyártás évei alatt folyamatosan tökéletesítették. Ennek a fejlesztési munkának eredményeként született meg 1952-re, a Jak-12R. A módosításoknak köszönhetően, az új repülőgép, a korábbinál erősebb, 260 Le teljesítményű Ivcsenko AI-14R csillagmotort kapott, melynek a motorburkolata is megváltozott az elődhöz képest. A változtatások érintették a gép sárkányszerkezetét is, így az teljesen fémépítésű lett. Ezzel párhuzamosan megnövelték a szárnyak felületét. A bevezetett újítások azt eredményezték, hogy a Jak-12R lett a legjobb fel- és leszálló tulajdonságokkal rendelkező változat.

A típus következő generációjának, a Jak-12M-nek a sorozatgyártását 1955-ben kezdték el. Ezen a változaton, csak kisebb módosításokat eszközöltek az elődtípushoz képest. Megnyújtották a függőleges vezérsíkot és növekedett a repülőgép hasznos terhelhetősége is. A fejlesztéseknek köszönhetően, a Jak-12M volt a leguniverzálisabb és legnagyobb darabszámban megépített változat. A gép sokoldalúságát bizonyítja, hogy az alapkivitelből, könnyen átalakítható volt mezőgazdasági, légi-mentő és a kormányszervek megduplázásával, oktató repülőgépnek.

Érdekességként megemlítendő, hogy a Jak-12M 1956-tól, a Jak-12A szériagyártását pedig 1959-től licenc alapján Lengyelországban, a varsói WSK-Okecie repülőgépgyárban végezték, elsősorban a volt Szovjetunió megrendelésére. A lengyel PZL repülőgépgyár mérnökei a Jak-12M gépet felhasználva kiindulási alapnak, fejlesztették ki a PZL-101 ” Gawron ” repülőgépet, amit 1960-1968 között sorozatban gyártottak.

TÍPUSVÁLTOZATOK:

  • Jak-12: Az első sorozatban készült változat.
  • Jak-12A: Fejlesztett, módosított szárnyakkal épült, növelt űrtartalmú üzemagyagtartállyal, megerősített futóművel és becsukható orrsegédszárnyakkal. A botkormányt, szarvkormányra cserélték. Ugyan a felszálló tömege megnőtt, de javított aerodinamikai tulajdonságú szárnyainak köszönhetően, a legnagyobb elérhető sebessége 30 km/órával meghaladta az elődtípusét.
  • Jak-12B: Dupla-fedeles szárnyal szerelt változat, mely igen rövid fel- és leszállási úthosszal rendelkezett. A felszállásához elegendő volt 35 méter. Mindössze egy példány készült belőle, melybe egy 300 Le teljesítményű Ivcsenko AI-14RF típusú csillagmotort szereltek.
  • Jak-12GR: Hidroplán változat. A felszerelt úszótalpak olyan mértékben lerontották a gép repülés tulajdonságait, hogy a megnövekedett légellenállás miatt, a motor teljesítménye elégtelennek bizonyult
  • Jak-12M: Jelentősen továbbfejlesztett és a legnagyobb példányszámban gyártott típus. A korábbi változatok repülési és üzemeltetési tapasztalatai alapján, módosították, nyújtották a gép farokrészét.

A JAK-12M FŐBB ADATAI:

  • Személyzet: 1 pilóta + 3 utas
  • Hossz: 9 m
  • Fesztáv: 12.6 m
  • Magasság: 3.12 m
  • Üres tömeg: 1026 kg
  • Felszálló tömeg: 1450 kg
  • Hajtómű: 1 db. Ivcsenko AI-14R léghűtéses 9 hengeres csillagmotor
  • Maximális hajtómű teljesítmény: 260 Le
  • Maximális repülési sebesség: 182 km/h
  • Utazó sebesség: 160 km/h
  • Szolgálati csúcsmagasság: 4169 m
  • Hatótávolság: 765 km
  • Emelkedőképesség: 4.1 m/s
  • Felszállási úthossz: 126 m
  • Leszállási úthossz: 90 m

Forrás: Wikipedia