Az eredetileg PZL.30 volt a típusjelzésű, majd később a LWS–6 “Żubr” nevet kapott repülőgép, egy lengyel tervezésű és építésű kétmotoros bombázó és kiképző gép volt, melyet még a második világháborút megelőző időszakban állítottak hadrendbe.

FEJLESZTÉSE:

A PZL repülőgépgyár a lengyel közlekedési minisztériumnak a LOT Lengyel Légitársaság számára gyártandó utasszállító repülőgépre kiírt pályázatára kezdte el fejleszteni még 1933-ban. Az új repülőgép fejlesztés már a végső stádiumában tartott, amikor 1935-ban a LOT légitársaság meggondolta magát és inkább a Douglas DC–2 rendszeresítése mellett döntött. Azért, hogy az addig véghezvitt fejlesztőmunka ne menjen kárba, felsőbb szinten az a döntés született, hogy a már prototípus stádiumban lévő gépet áttervezik és egy 1200 kg-nyi bombaterhelés szállítására alkalmas bombázóvá alakítják át. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan már folytak a PZL.37 “Łoś” fejlesztési munkálatai. A “Łoś” egy modern, számos konstrukciós újdonságot és egyben technológiai buktatót tartalmazó gép volt, ezért a PZL.37-el egy-időben folytatták a hagyományos megoldásokat alkalmazó és kevesebb kockázattal járó PZL.30 fejlesztését.

Az első, PZL.30B jelzésű prototípus 400 LE-s Pratt & Whitney Wasp Junior csillagmotorokkal felszerelt változat volt, mely 1936 márciusában emelkedett először a levegőbe. Ez mindössze csak három hónappal előzte meg a PZL.37 “Łoś” első repülését. A biztató repülési tesztek tapasztalatai alapján az első prototípuson módosításokat kellett eszközölni, melyek többek között érintették a kezdetben beépített gyengének bizonyult motorokat (ezeket később 600 LE-sre cserélték), valamint a repülőgép behúzható futóműveket kapott.

A módosított, majd “Żubr” névre keresztelt gépet sorozatgyártásra alkalmasnak minősítették, és egy 16 darabos elő-széria legyártására adtak le megrendelést. A PZL cég gyártáskapacitás hiány miatt a gép sorozatgyártását átadta a Lublini Repülőgépgyárnak (LWS).

1936. július 7-én a szárny konstrukciós hibája miatt a PZL.30B jelű első prototípus katasztrófát szenvedett. Az új, PZL.30B/II típusjelet kapott második prototípusnak a balesetből okulva már módosították és megerősítették a szárnyát, ezenkívül kétrészes, osztott függőleges vezérsíkot kapott. Ez az áttervezett tesztpéldány 1937 végén repült először. A végrehajtott módosításoknak köszönhetően a gép tömege megnőtt, ezzel együtt pedig jelentősen romlott a repülési teljesítmény és csökkent a fegyverterhelés, ez pedig megpecsételte a típus sorsát. Mindezek ellenére a lengyel katonai vezetés egy kisebb sorozat megvásárlásáról döntött. A megrendelt széria 15 darab, időközben a gyártónál LWS–6 típusjelet kapott példányát 1938-ban kezdték el építeni.

Érdekességként megemlítendő, hogy eredetileg tervezték még egy hidroplán-változatot is LWS–5 típusjellel a haditengerészeti légierő számára, de ez a számítások alapján további tömegnövekedéshez és ezzel párhuzamosan a fegyverterhelés csökkenéséhez vezetett volna, ezért ezt a típust nem építették meg.

Az új repülőgép iránt érdeklődött Románia is, ahol a típus 24 példányát tervezték rendszeresíteni. Sajnálatos módon a vásárlás előtti első próbarepülésen a prototípus katasztrófát szenvedett és a gépet kipróbáló két román repülőtiszt is a roncsok között lelte halálát. A szerencsétlen baleset után, Románia érthető módon elállt a vásárlási szándékától.

(Folytatjuk!)

Forrás:wikipedia