ZEPPELIN ÉLETE:
Ferdinand Zeppelin (teljes nevén: Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin) egy württembergi miniszter fiaként a Konstanzi-tó szigetén lévő szállodában látta meg a napvilágot 1838. július 8.-án. Felcseperedvén édesapja a svájci Emmishoffenbe küldte, ahol unokatestvérei társaságában nőtt fel és ahol egészen haláláig lakott.
1853-ban a stuttgarti műszaki középiskolába járt, majd 1855-ben a ludwigsburgi katonai középiskola kadétja lett. Zeppelin 1858-ban hadnagyi rangot kapott, majd a tübingeni egyetemen államtudományok, gépészet és kémia szakokon kezdett tanulmányokat. 1859-ben behívták és szolgálatra vezényelték a műszaki alakulatokhoz. Később 1863-ban az amerikai polgárháborúban megfigyelőként vett részt. Az 1866-os porosz–osztrák háborúban már vezérkari törzstisztként szolgált. Zeppelin 1869. augusztus 7-én Berlinben, feleségül vette Helena von Wolff-ot. Egy leánygyermekük született. Egy évvel később már a Porosz–francia háborúban az ellenséges vonalak mögött harcolt.
1882–85 között az ulmi lovasságnál szolgált. Később, 1891-ben a császárt kritizáló kijelentései miatt, eltávolították a hadseregből.
MUNKÁSSÁGA:
Zeppelint 1880-tól kezdve foglalkoztatták a gázzal töltött léghajók. Miután 1897-ben meghalt a magyar származású feltaláló Schwarz Dávid, özvegyétől megvásárolta, majd 1898-ban szabadalmaztatta (levédette) a fémszerkezetű léghajó ötletét. 1899-ben elkezdte az első saját fejlesztésű léghajója építését és egy évvel később már három repülést hajtott vele végre a Boden-tó fölött. Az egyre jobb repülési eredmények egyre nagyobb érdeklődést és népszerűséget teremtettek személye körül. A sikereken felbátorodva Zeppelin hozzákezdett a második léghajó építésének, de a munkálatokat csak adományokból tudta elkezdeni. 1908-ban az új léghajó Kornsand közelében a földbe csapódott. A baleset példátlan adakozási hullámot váltott ki a németekből. 6 millió márka érkezett Zeppelinhez, aki a befolyt pénzből létrehozta a Zeppelin Léghajógyárat és a Zeppelin alapítványt. A hadsereg megvásárolta, majd hadrendbe állította a Zeppelint, de 1909-től kezdve a polgári használata is lehetségessé vált. A Zeppelin-léghajókra alapozott Német Légiforgalmi Társaság (DELAG) 1914-ig 1500 felszállása során 35000 utast szállított balesetmentesen.
Az első világháború során épített nagyszámú léghajót bombázásokra és felderítésekre használták, ám ezeket a repülőszerkezeteket a technikai fejlődés hamar túlhaladta.
Zeppelin 78 éves korában még az első világháború vége előtt hunyt el. (Berlin, 1917. március 8.) A gróf ma hat német város (Friedrichshafen, Worms, München, Stuttgart, Baden-Baden és Ulm) díszpolgára.
ZEPPELIN HAGYATÉKA:
A munkát von Zeppelin halála után Hugo Eckener kapitány folytatta, akinek irányításával 1928-ban megépítették a “Graf Zeppelin” nevű utasszállító léghajót. Ez a hatalmas, méltóságteljes léghajó 144 alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon, és 1937-ig 590 utat megtéve 16 ezer utast szállított és 1,7 millió kilométert repült.
1929. augusztus 15-én Friedrichshafenben a levegőbe emelkedett a Graf Zeppelin, hogy körülrepülje a Földet. A léghajó fedélzetén húsz utassal, 41 főnyi személyzettel és 400 kg tömegű postai küldeménnyel indult el, s három leszállás – Tokio, Los Angeles és a New York melletti Lakehurst – után szeptember 4-én diadalmasan hazaérkezett a Boden-tó partjára.
A 236 méter hosszú, 30, 5 méter széles “ezüst szivar” parancsnoki hídján Eckener kapitány állt. A léghajót öt, egyenként 530 lóerős Maybach-motor hajtotta. Már az első leszállásig, Tokióig négy nap alatt megtett 11 ezer kilométeres útszakasz is ámulatba ejtette a világot – írta “Vendégként a Zeppelinen” című könyvében Barbara Waibel történész. A japánok lelkes fogadtatásban részesítették a “mennyei járművet”. Repülőgépek rajai röpdösték körül, hogy minden oldalról lefényképezzék, az utcákon és a háztetőkön emberek ezrei integettek, egyszerre megszólaló hajókürtök, autódudák és gyári szirénák koncerteztek.
A “Graf Zeppelin” nem csak a húsznapos világ körüli repülése miatt mondható a világ legsikeresebb léghajójának. Később a szenzációs Északi-sarki útjával került az újságok címlapjára, és emellett egy ideig rendszeres járatként közlekedett Dél-Amerika és Európa között. A “Graf Zeppelin” 1931-ben Magyarországra is elrepült, lelkes híveket szerezve a léghajózásnak.
No, mit szólsz hozzá?