A PZL repülőgépgyár mérnökei folyamatosan továbbfejlesztették a típust. Ennek eredményeként született meg, a PZL-130TC-III. A legfontosabb módosítás az ” Orlik ” avionikájában történt. A pilóták munkáját ebben a változatban már a modernebb műszereken kívül, ” HUD ” ( Head up Display ) is segíti.

ALKALMAZÁSA:

A típust jelenleg csak a lengyel légierő tartja hadrendben kiképzési célokra. Összesen, az ” Orlik ” 37 példányát rendszeresítették ( 35 darab TC-I. és 2 darab TC-II. változat ), melyek a 2. Repülő-kiképző központ bázisán állomásoznak.

Érdekesség, hogy a típus hatodik ( 006-os oldalszámú ) PZL-130TM ( Walter M601E légcsavaros gázturbinás hajtóművel épített ) tesztváltozata manapság Varsóban, a Légierő Műszaki Intézete ( ITWL ) előtt látható.

1998. január elején megalakult a lengyel légierő ” Orlik ” nevű köteléke, mely a PZL-130TC-I. változatának hét példányát használja a gyakorlórepülések és bemutatók alkalmával.

SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA ÉS FŐBB MŰSZAKI JELLEMZŐI:

AZ ” Orlik ” sárkánya félhéjszerkezetű, teljesen fémépítésű, és alsószárnyas kialakítású. A trapéz alakú szárny, szabadon-hordó, mechanizált és egybe épített, átmenő főtartókkal épült. A kétrészes, réselt ívelőlapok Fowler-rendszerűek és a gép elektromos hálózata gondoskodik a működtetésükről. A szárnyakba integrálták a tüzelőanyag-tartályait is, melyek kapacitása: 640 liter.

Futóműve hagyományos, tricikli elrendezésű. A leszállómű behúzására és kiengedésére, illetve a főfutókerekek fékezésére hidraulika rendszert építettek a repülőgépbe. Az egykerekes orrfutót a törzsbe, a szintén egykerekes főfutókat a szárnyba húzzák be. A leszállómű rugós-tagjainak csillapításáról olaj, a rugózásáról gáztöltet gondoskodik.

A repülőgépet, vészhelyzetben történő elhagyásának érdekében, 2 darab ” Martin-Baker Mk. PL11B ” katapultülést szereltek. ( Ezek az ülések dupla nullásak, vagyis zéró sebességnél és zéró magasságban is képesek biztonsággal menteni a személyzetet. ) A hátsó, oktató ülését magasabbra építették, a jobb kilátás érdekében.

FEGYVERZETE:

Az ” Orlik ” szárnyán 4 darab ( TC-I. változattól 6 darab ) bombazárra lehet fegyvereket függeszteni. Fegyverzetének arzenáljába beletartoznak, a 7.62 mm-es géppuskakonténerek, a 100 kg-os bombák, és a nem irányítható rakétákat tartalmazó UB blokkok.

TÍPUSVÁLTOZATOK:

  1. PZL-130 Orlik: Az első korai változat, amelybe még Vegyenyejev M-14PM típusú csillagmotort építettek.
  2. PZL-130T Turbo Orlik: Pratt and Whitney Canada PT6A-26P légcsavaros gázturbinával szerelt prototípus.
  3. PZL-130TM Orlik: Walter M601E hajtóművel épült tesztpéldány.
  4. PZL-130TB Orlik: Walter M601T légcsavaros gázturbinás hatóművel készült sorozatgyártású modell.
  5. PZL-130TC-I. Orlik: A PZL-130TB fejlesztett, katapultülésekkel ellátott modifikációja.
  6. PZL-130TC-II. Orlik: A PZL-130TC-I. modernizált, Pratt and Whitney Canada PT6A-25C hajtóművel szerelt változata.
  7. PZL-130TC-III. Orlik: Csak egy példányban épült, korszerűsített avionikával és HUD-dal felszerelve.

PZL-130TC-II. ” ORLIK ” MŰSZAKI ÉS REPÜLÉSI ADATAI:

  • Hossz: 9.30 m
  • Magasság: 3.53 m
  • Fesztávolság: 10 m
  • Szárnyfelület: 14.56 négyzetméter
  • Üres tömeg: 1825 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 2950 kg
  • Hajtómű típusa: 1 db. Pratt and Whitney Canada PT6A-25C légcsavaros gázturbina
  • Teljesítménye: 750 Le ( 560 kW )
  • Maximális sebesség: 501 km/h
  • Gazdaságos utazósebesség: 480 km/h
  • Átesési sebesség: 134 km/h
  • Emelkedőképesség: 14 m/s
  • Szolgálati csúcsmagasság: 10’000 m
  • Hatótávolság: 1170 km ( tüzelőanyag-póttartályokkal 2200 km )
  • Felszállási úthossz: 345 m
  • Kigurulási úthossz: 300 m

Forrás: Wikipedia