Az eredetileg a kijevi Antonov-tervezőirodában tervezett kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás könnyű szállító repülőgép. Az An–14-es továbbfejlesztett változata, An-28-as típusjelöléssel, 1969-ben emelkedett először a levegőbe. A gyártási technológia átadása után, nagyobb sorozatban a lengyelországi WSK PZL-Mielec vállalatnál folytatódott a típus előállítása. Az An–28 továbbfejlesztett változata a lengyel PZL M28 “Skytruck”.

Az Antonov An-28 története:

Az Antonov gyár mérnökei az An–28-ast, a csillagmotoros An–14-es felváltására tervezték, de már egy korszerűbb és gazdaságosabb légcsavaros gázturbinával felszerelt, hosszabbított törzsű repülőgépben gondolkodtak. Az Antonov-tervezőirodánál többféle elképzelés is született az új gázturbinás változatra. A GTD–550ASZ gázturbinával felszerelt prototípus An–14M jelzéssel 1969 szeptemberében repült először Kijevben. Később, ezt a típust keresztelték át An–28-ra, 1973-ban.

Sorozatgyártására azonban még 1975-ig várni kellett. Az korai gyártású gépek még a Szovjetunióban készültek, majd 1978-ban a gyártásjogok átadása után, a termelés Lengyelországban, a WSK PZL-Milelec repülőgépgyárban folytatódott. A sorozatgyártású gépekbe már a TVD–10 légcsavaros gázturbinák kerültek, melyek gyártását is Lengyelországba telepítették. A gázturbinát a WSK PZL-Rzeszów gyártotta PZL–10S jelzéssel. Az első sorozatgyártású lengyel gép azonban csak 1983-ban készült el, és 1984-ben repült először. A Szovjetunióban a típus 1986-ban kapta meg a légialkalmassági bizonyítványt. A Lengyelországban PZL An–28 típusjellel gyártott gép megegyezett az eredeti szovjet repülőgéppel.

A Szovjetunió eredetileg 1200 darab An-28-as beszerzését tervezte, de az ország felbomlása miatt ez a gyártási megrendelés nem teljesült. A Szovjetunióban és Lengyelországban gyártott példányokat is beleszámítva, a sorozatgyártás 1992-es befejezéséig az An-28-ból összesen 191 példányt építettek meg.

Lengyelországban kifejlesztették a típus haditengerészeti járőröző és felderítő változatát, An–28B1R jelzéssel, amely An–28RM “Bryza” néven is ismert. Ennél a törzs aljára lengyel gyártású felderítő lokátort építettek be.

Ismert még a repülőgépnek a kanadai Pratt & Whitney PT6A–65B gázturbinával és Hartzell légcsavarral, valamint nyugati avionikával felszerelt változata, az An–28 “Safari” is.

A PZL-Mielec repülőgépgyár a gépet továbbfejlesztette, ennek eredménye lett a PZL M28 “Skytruck” és a PZL M28 “Bryza” gépek.

Szintén az An–28-on alapul az Ukrajnában terezett továbbfejlesztett, megnövelt méretű változat, az An–38 is, melyet a novoszibirszki Repülőgépgyár gyárt.

Az An-28-as alkalmazása:

Az An-28-as típust az Aeroflot regionális járataira szánták. E minőségében a Be–30 vetélytársa volt, mellyel szemben győzött. A Szovjetunió felbomlása miatt, azonban a gép tömeges forgalomba állítására nem kerülhetett sor. A Szovjetunión kívül a típust a Lengyel Haditengerészet és Venezuela légiereje is hadrendbe állította.

A 2009-es állapot szerint a típusnak már csak 23 példánya áll szolgálatban, közülük hét darab Oroszországban üzemel.

PZL/An-28 főbb adatai:

Teljesen fémépítésű konstrukció. A törzs félhéjszerkezet.

A kerekes futóművekre szükség esetén sítalpak szerelhetők. Rövid fel- és leszállási úthossz jellemzi. Felszállási úthossza: 260 m, kigurulási úthossza: 170 m.
* személyzet: 1-2 fő
* szállítható utasok száma: 18 fő
* hossz: 12.98 m (42.57 ft)
* szárny fesztáv: 22.00 m (72.18 ft)
* magasság: 4.6 m (15.08 ft)
* szárny felület: 39.7 m² (427 ft²)
* üres tömeg: 3,900 kg (8,600 lb)
* maximális felszálló tömeg: 6,100 kg (13,450 lb)
* hajtómű: 2× Glushenkov TVD-10B vagy Pratt & Whitney Canada PT6A-65B légcsavaros gázturbina, 960 Le (720 kW)
* maximális sebesség: 355 km/h (190 knots, 220 mph)
* hatótáv: 510 km (270 nm, 320 mi)
* szolgálati csúcsmagasság: 7600 m
* emelkedési képesség: 12.0 m/s (2,360 ft/min)

Forrás: Wikipedia