Egy számunkra új, talán mindezekre a problémákra megoldási lehetőséget biztosító módszer bevezetése és az ehhez szükséges technikai eszközök beszerzése az MD-500-as helikopterekkel együtt valósult meg, a kilencvenes évek elején.

A Chadwick-Helmuth nevű cég évtizedek óta foglalkozik vibrációméréssel. Ennek az eredménye a Vibrex, a VXP és egyéb rendszerek, amelyek alkalmasak a helikopter forgószárny és faroklégcsavar lapátok, hajtóművek, forgó alkatrészek vibrációjának mérésére, analízisére. A digitális technika segítségével könnyen és gyorsan képes repülés közben a mérésre és a mért eredmények analizálására. A kívánt célok ismeretében ajánlásokat tesz, kritikus paraméter elérésekor figyelmeztetést ad, stb.

Módszertől függetlenül alaphelyzetben különböző üzemmódokon vizsgáljuk, a lapátvégek térbeli helyzetét forgás közben. Annak függvényében, hogy a kartoncsövön hol vannak egymáshoz képest a különböző színű zsírkréta csíkok, vagy a villanó ( stroboszkóp ) segítségével hol látjuk a lapátvégeket, döntünk az állítások szükségességéről. Ha a távolság a lapátvégeknél a megengedettnél nagyobb, akkor azt normál értékre kell hozni.

Természetesen a körbeforgás egy adott pontján, a legalsó vonalon áthaladó lapát az amelyiken a legkisebb felhajtóerő keletkezik és a legfelső, amelyiken a legnagyobb az eredő felhajtóerő. ( A forgószárny aerodinamikai tulajdonságait figyelembe véve, célszerű az előre haladó lapátokat vizsgálni ). Alacsonyabb üzemmódokon a felhajtóerők kiegyenlítését a forgószárny lapátok beállítási szögének megváltoztatása útján végezzük. Ez az axiális csuklón keresztül valósul meg a lapát állásszög kart és a vezérlő automatát összekötő tolórúd ( u.n. dinamikus rúd ) hosszának változtatásával. Ezzel a módszerrel a teljes lapáthossz mentén azonos mértékben állítható a lapáton ébredő elemi felhajtóerő.

A lapátok deformálódása folytán egy bizonyos fordulatszámon beállított egykúponfutás egy másik fordulatszámon széteshet. Ez az alábbiakkal magyarázható meg:

A lapát nyomásközéppontjának a lapát merevségi középpontjától való eltérése folytán a lapátra, a hajlítás terhelés mellett csavaró terhelés is hat. A lapát csavarodása a beállítási szögének megváltozását idézi elő. Következésképpen a lapát felhajtóerejének megváltozását is. A forgószárny működési üzemviszonyainak megváltoztatásával, változni fog a lapát merevségi középpontjának helyzete, változik a lapát nyomásközéppont helyzete, ami azt jelenti, hogy megváltozik a csavaró nyomaték nagysága is. A lapátok különböző merevsége esetén, beállítási szögük különböző lesz, ezért egy bizonyos működési üzemmódon beszabályozott lapátoknál más üzemmódokon nem biztos, hogy jó lesz az egykúponfutás. A jelenség kiküszöbölése céljából a forgószárny lapátok külső végére vékony fémlemezeket szerelnek. Ezeket aerodinamikai kiegyenlítőnek, vagy trimm-lapoknak neveznek. Mivel a lapátok ideális esetben geometriailag azonosak, ezekkel a trimm-lapokkal lehet kompenzálni a repülési tulajdonságok közötti eltéréseket az egyes lapátok között.

A kiegyenlítő lap lehetővé teszi a lapát csapkodási szögének szabályozását, a végleges egykúponfutás biztosítása céljából. Ezáltal a lapátok azonos repülési tulajdonságokat mutatnak. Tehát, az összes lapát azonos körülmények között, azonos munkát végez. Az összes lapátnak azonos mennyiségű felhajtóerőt kell termelni és a forgástárcsa azonos pontján, azonos légellenállással kell rendelkezni.

A kiegyenlítő lap meghajlításával megváltoztathatjuk a lapát csavaró nyomatékának nagyságát. Így például, ha a lapát a középhelyzettől felfelé hajlik, akkor a kiegyenlítő lapot lefelé kell meghajlítani. Ennek következtében a lapát nyomásközéppontja hátrafelé tolódik el, ami növeli a lapát csavartságát a beállítási szög csökkenésének megfelelő irányba. A trimm-lap lefelé történő hajlításával nő a lapát állásszöge és egyben légellenállása is. A túl nagy légellenállás következtében a lapát kissé lemaradhat és keresztirányú kiegyensúlyozatlanságot okozhat. A nyomásközéppont túlzott elmozdulása, a botkormány keresztirányú rezgését eredményezheti.

Forrás: Botta András okl. gépészmérnök