VIBRÁCIÓ OKAI:

Azok a tényezők, amelyek hatással vannak a vibrációra és meghatározzák annak jellegét és a dinamikus komponensek frekvenciáját, az alábbiak:

  • Az alkatrész forgási sebessége és a saját frekvenciája közötti kapcsolat.
  • Az alkatrész merevsége.
  • Az alkatrész súlya/tömege.
  • Az alkatrész alakja.
  • Az alkatrészt tartó szerkezet ( sárkányszerkezet ) merevsége.

A mérnökök a dinamikus alkatrészek tervezésénél elkerülik a kritikus alapfrekvenciát, hogy elkerüljék a problémákat. Például a meghajtó tengely alapfrekvenciája jóval kisebb vagy nagyobb mint a várható működési fordulatszám Tudva, hogy a tervezésnél elkerülték az alkatrészek saját rezgésszámát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ha abnormális vagy túl nagy vibrációt észlelünk az a dinamikus rendszer egy vagy több alkatrészének rendellenes működésére utal. Ezután meg kell állapítani az abnormális vibráció frekvenciáját ( ciklus/perc ), és össze kell hasonlítani a dinamikus rendszer alkatrészének fordulatszámával ( fordulat/perc ). Az alkatrész fordulatszáma és a vibráció frekvenciája között, egyenes az összefüggés. Amikor megállapítjuk, hogy melyik dinamikus alkatrész okozza a vibrációt, elvégezhetjük a hibafeltárást az alábbiak szerint:

  1. Az alkatrész kenése nem megfelelő    ( Tipp: vezérlő automata )
  2. Az alkatrész beszerelése nem megfelelő   ( Tipp: faroklégcsavar lapát )
  3. Az alkatrész beszabályozása nem megfelelő   ( Tipp: lapát lengéscsillapítók /dempferek/ )
  4. Az alkatrész nincs kiegyensúlyozva   ( Tipp: faroklégcsavar )
  5. Az alkatrész forgástengelye nem központos   ( Tipp: faroklégcsavaragy hézagolás )
  6. Az alkatrész csapágya kopott vagy berágódott
  7. Az alkatrész kopott   ( Tipp: faroklégcsavar állásszög csapágy )

VIBRÁCIÓFORRÁSOK:

A helikopteren gyakorlatilag minden rezeghet, de általában a dinamikus alkatrészek a rezgésforrások. Mind alacsony, közepes vagy magas frekvenciájú rezgés lehetséges.

ALACSONY FREKVENCIÁS REZGÉS: ( 0…500 ciklus/perc )

A forgószárny 103% N2 üzemmódon kb. 485 fordulat/perc fordulaton pörög, ami az alacsony-frekvenciás tartományba esik. Ugyan ilyen sebességgel forognak még: főreduktor kimenőtengely, forgószárny lapátok, és forgószárny lapát dempferek. A forgószárny és alkatrészei kisfrekvenciás függőleges vagy keresztirányú rezgést okozhat. Ez a vibráció általában átadódik a bent ülőkre az ülésen, sárkányszerkezeten keresztül és néha visszacsatolásként a kormányszerveken keresztül Alapvetően a kisfrekvenciás rezgés fordulatonként egy függőleges és egy vízszintes ” ütést ” jelent. Ezt függőleges ugrálásként vagy keresztirányú rázásként lehet érezni. A keresztirányú rezgést általában a dempferek, a forgószárny lapátok kiegyensúlyozatlansága, a függőleges csukló szorulása, vagy a forgószárny agy alkatrészeinek meghibásodása okozhatja. A függőleges ugrálást általában a forgószárny lapátok egykúponfutási problémái, az állásszög csapágyak kopása vagy szorulása okozza.

KÖZEPES FREKVENCIÁJÚ REZGÉS: ( 500…2000 ciklus/perc )

A forgószárny közepes frekvenciájú rezgéseket okozhat, ha fordulatonként kettő vagy több “ütést hoz létre”. A közepes frekvenciájú rezgéseket határozott, de gyors ütésnek lehet érezni a tartomány aljánál és bizsergésnek a tartomány felső végénél.

NAGY FREKVENCIÁJÚ REZGÉS: ( 2000 ciklus/perc felett )

Az MD-500 helikopter dinamikus alkatrészeinek legtöbb rezgése magas frekvenciájú. A magas frekvenciájú rezgés nem okoz érzékelhető “ütéseket”. A pilóta lábán “zizegést” vagy zsibbadást észlelhet. Ezen kívül a műszerek jelölései is elmosódottnak tűnhetnek. A három fő terület, amely nagy frekvenciás rezgéseket okozhat: faroklégcsavar, hajtómű, és az erőátviteli rendszer.

( folytatjuk! )

Forrás: Botta András okl. gépészmérnök